A Zengő helyett a Nagy-Tubesen lesz a NATO-radar

2005.11.23. 7:36

A kormány úgy döntött, a Zengő helyett az ugyancsak a Mecsekben fekvő Nagy-Tubesen építik fel a sok vitát kavart NATO-radart. A lokátorállomás új helyszínéről Gyurcsány Ferenc kormányfő szerdán tájékoztatta a köztársasági elnököt, akiről közismert, hogy támogatja a környezetvédelmi törekvéseket. A Zengőre tervezett radarállomást legerősebben támadó civil szervezet, a Védegylet, elfogadhatónak tartja az új helyszínt. 

Nem épül a radar Zengőn, helyette a lokátorállomást a a zöldek által hevesen védett csúcstól nyugatra fekvő Nagy-Tubesen építik fel - jelentette be szerdán Gyurcsány Ferenc kormányfő. A 611 méter magas Tubes mellett az döntött, hogy nem sokkal alacsonyabb a Zengőnél, amely 682 méteres. Így az ide tervezett állomás felderítőképessége nem sokkal rosszabb, mint az eredeti helyszíné. A Tubes csúcsára szerelt radarral az ország légterének 98 százaléka lesz belátható - mondta Gyurcsány, hozzátéve: az új helyszínről tájékoztatták Sólyom László köztársasági elnököt. Az államfői hivatal által kiadott közlemény szerint Sólyom László az új helyszínt környezetvédelmi szempontból is elfogadhatónak tartja.

Persányi Miklós környzetvédelmi miniszter elmondta: lehetséges helyszínként a Nagy-Tubes korábban is felmerült, a radarállomás helyszíneként azonban eddig azért utasították el, mivel az itt üzemelő önálló katonai objektumot nem akarták megbolygatni. A Tubesről most hatástanulmány készül, az építkezés megkezdéséhez szükséges engedélyeket pedig 4-8 hónapon belül lehet megszerezni - tette hozzá a miniszter. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter szerint az engedélyeztetés után másfél év alatt felépülhet az állomás.

Juhász elmondta: lát esélyt arra, hogy a NATO elfogadja, hogy a Zengő helyett Magyarország a Tubes csúcsán építse meg a lokátort. A NATO ugyanis korábban ahhoz járult hozzá, hogy a radar a Zengőn épüljön fel, ehhez pedig 20 milliárd forintos is nyújtott volna. A lokátorállomásnak pedig az eredeti tervek szerint 2006 végéig kellett volna felépülnie. Mivel a helyszín változásával a határidő is módosul, így bizonytalan, hogy ahhoz a NATO mekkora költséggel járul hozzá. 

A zöldek számára elfogadható lenne az új helyszín. Vay Márton, a Védegylet munkatársa az [origo]-nak elmondta: környezetvédelmi szempontból a Tubes elfogadható, mivel oda már jelenleg is vezet út, ráadásul katonai objektum is található a hegyen. Vay hozzátette: örömmel fogadták azt is, hogy a kormány ígéretei szerint a civileket bevonják majd a hatásvizsgálatokba. "Ennek során ügyelni fogunk arra, hogy a hegyen a meglévőnél nagyobb területeket ne hódítsanak el a természettől" - tette hozzá a Védegylet munkatársa.

Elfogadhatónak tartja az új helyszínt Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő is. Tálas szerint a Tubes esetén valószínűleg össze lehet majd egyeztetni a katonai és a környezetvédelmi érdekeket. A szakértő az [origo]-nak elmondta: a legfontosabb azonban az, hogy végre megépüljön az a lokátor, amely a délről érkező potenciális fenyegetésekkel szemben védené az ország légterét. Simicskó István, a honvédelmi bizottság fideszes alelnöke a hivatalos bejelentés előtt viszont azt kifogásolta, hogy a kormány az új helyszínről egyelőre nem egyeztetett a NATO-val, ráadásul erről nem tájékozatta az Országgyűlés szakbizottságait, valamint a civil szervezeteket sem.  

Fotó: MTI
Tiltakozók a Zengőn

A NATO-radarok építéséről még a Horn-kormány döntött, majd az Orbán-kormány idején döntötték el a helyszíneket. A Békéscsabára és Bánkútra tervezett radar meg is épült. A Zengőre tervezett radarról heves viták alakultak ki, tavaly februárban pedig környezetvédő civil szervezetek megakadályozták az építkezés megkezdését.

A kormány ezt követően felkért egy szakértő bizottságot, hogy válasszanak megfelelő helyszínt. A bizottság lehetséges helyszínként a Zengőt, a Hármas-hegyet és a Tenkest vizsgálta, végül azonban nem javasolta egyik helyet sem. A bizottság szerint a Zengő mellett szól, hogy katonai szempontból ez a legmegfelelőbb helyszín, az ellenérvek között szerepel viszont, hogy a csúcson található a világ bazsarózsa-állományának jelentős része. Ráadásul a Zengő a Natura 2000 program (az európai jelentőségű védett területek hálózata) része, így a beruházáshoz az Európai Bizottság engedélye is szükséges.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezután azt kérte a bizottságtól, hogy vizsgálják meg egy dunántúli síkvidéki radarrendszer kiépítésének lehetőségét is. Így merült fel lehetséges helyszínként többek között a Zala megyei Liszó és a Tolna megyei Mórágy neve. Ez utóbbi helyszínekkel viszont az volt a probléma, hogy innen nem lehetett volna teljes mértékben lefedni a hazai légteret, ráadásul ezek a megoldások költségesebbek is lettek volna. 

A lokátor állomás Zengőre telepítése ellen szólt, hogy a júniusban köztárasági elnöknek megválasztott Sólyom László korábban a Védegylet környezetvédő civil szervezet tagjaként ellenezte, hogy természetvédelmi területen épüljön lokátor. Szeptemberben pedig a környezetvédő civil szervezetek hagyományos Zengő-túráján részt vett a köztársasági elnök is.

KAPCSOLÓDÓ CIKK