Mosolyognak a pártok Csapody zászlójavaslatán

2005.11.23. 16:38

Csapody Miklós MDF-es képviselő továbbra is kitart amellett, hogy a címeres zászló legyen a hivatalos állami lobogó. Az alaptörvényt is érintő módosító javaslatát ugyan a héten megint elvetették, de azt tervezi, hogy a következő választási periódusban megint beterjeszti az Országgyűlés elé. A képviselő azt mondja, pár éve a többi párt még türelmetlenül lesöpörte az asztalról javaslatát, de most már csak mosolyognak rajta.

"A Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlő szélességű, piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll" - olvasható az alaptörvényben. Ezt egészítené ki Csapody Miklós azzal a kitétellel, hogy "A fehér sáv közepén a Magyar Köztársaság címere foglal helyet". A parlamenti pártok ezt a fél mondatot már évek óta soknak tartják.

Csapody Miklós a jelek szerint az egyik legmakacsabb képviselő a parlamentben: a nemzeti jelképek egyesítését célzó javaslatcsomagot már kétszer benyújtotta a Tisztelt Ház elé, de az mindannyiszor megbukott még az alkotmány- és igazságügyi bizottság előtt. Csapody az [origo]-nak elmondta: nem aktuálpoltikai vagy ideológiai okok motiválják. Leginkább a jogi szabályozást szeretné hozzáigazítani a honi gyakorlathoz.

"Elég megnézni az utcaképet: címeres trikolór van sálon, sapkán, pólón. De még az állami és önkormányzati épületek többségén is a címeres zászlót húzzák fel a nemzeti ünnepen, pedig ez nincs összhangban az alkotmánnyal." Az [origo] munkatársát arra biztatta, hogy találja ki, az uniós mellett milyen zászló virít az újbudai önkormányzaton, amelyet nemrég avattak. "Hát persze, hogy címeres!" - adta meg a választ a képviselő.

Nyolc hosszú év

Csapody nyolc éve napirenden tartja a témát - eredmény nélkül. Első alkalommal Vastagh Pál (MSZP) igazságügyi miniszter azzal hárított, hogy "nincs ideje az alkotmányozásnak",  a címeres zászló viszont az alaptörvénybe nyúlna bele. Emellett érintené a nemzeti jelképek használatáról szóló törvényt is, amihez szintén kétharmados többség kell. Vagyis aki a zászlóhoz akar nyúlni - vastag falakba ütközik.

A pártok az 1949. évi alaptörvény helyébe lépő új alkotmányról már többször egyeztettek, de nem sikerült konszenzusra jutniuk. Csapody ezért más lehetőségre várt. Az uniós belépésünk miatt 2003-ban módosítani kellett az alaptörvényen - a képviselő rögtön elővette a nemzeti jelképek egységesítéséről szóló elképzelését.  Nem aratott vele sikert. De azóta is, ha valamilyen alkotmánymódosítási kezdeményezésről hall - saját bevallása szerint rögtön eszébe jut ez a javaslata. 

Legutóbb arra figyelt fel, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szeptember elején felvetette: a parlament változtasson az alaptörvényben a határon túli magyarokkal foglalkozó részen (az ország "felelősséget érez" kitételt  változtassák "felelősséget vállal"-ra). Csapody így előterjesztését ismét beadta az Országgyűlésnek, amit kedden az alkotmányügyi bizottság napirendre vett, majd vitára alkalmatlannak talált.

A többi párt nemet mondott

A szocialisták egyhangú "nem"- mel szavaztak. A javaslatot senki nem támogatta, négy SZDSZ-es és fideszes tartózkodás mellett vetették el.  Averkeszi Dezső (MSZP) az [origo]-nak elmondta: "Csapody úr beterjesztését összekapcsolnánk a határon túl élő magyarok közjogi helyzetének rendezésével, ami szintén érinti a nemzet fogalmát, illetve a nemzeti jelképek használatát, így alkotmánymódosítást igényel." A módosítás törvényi előkészítését egyébként Avarkeszi felügyeli kormánymegbízottként.

"Csapody Miklós javaslata meglehetősen kidolgozatlan maradt - mondta megkeresésünkre Salamon László (Fidesz). - A nemzeti jelképek használatáról szóló törvényt teljesen át kellene dolgozni, amit a képviselőtársam nem tett meg. Az egyeztető fórumok megkerülésével benyújtott kezdeményezés gyakorlatilag semmit sem fejlődött az előző tárgyalása óta."

A címeres zászló kitartó lobbistája szerint, ha a szocialisták tárgyalni szeretnének, "akkor nem 10:0 arányban meszelik el" a javaslatát. "A beadványom pedig éppen annyit fejlődött a legutóbbihoz képest, amennyi változás ebben az ügyben a jogalkotásban is megfigyelhető" - fűzte még hozzá Csapody.

"Nem adom fel!"

A képviselő szerint a világban számos példa van arra, hogy a címeres zászló a hivatalos jelkép (Spanyolország, Görögország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia), és jobban megfelelne a történelmi hagyományainknak is. Csapody szerint ráadásul szebb, mint a címer nélküli. "Miután a zászlót tekinthetjük az ország áruvédjegyének is, ezért marketingszempontból sem mindegy, melyik a hivatalos" - érvelt.

Csapody elfogadja, hogy vannak fontosabb kérdések is ennél, és az se zavarja, ha emiatt megmosolyogják:  "Amikor az uniós belépésünk miatt alkotmánymódosításra volt szükség, a kezdeményezésem volt az első napirendi pont a bizottsági ülésen. A tagok leplezetlen türelmetlenséggel, szinte utálkozva zavarták le a procedúrát. Ma már legfeljebb egy félmosollyal veszik tudomásul, hogy megint próbálkozom" - mondta Csapody, aki ezt nem veszi magára. A következő ciklusban újra beterjeszti.

Bogár Zsolt

KAPCSOLÓDÓ CIKK