Az SZDSZ-nek nem éri meg közösködni az MSZP-vel

2005.11.25. 14:25

Csak néhány körzetben indít közös jelölteket az MSZP és az SZDSZ, miután utóbbinak a parlamentbe jutás miatt inkább az az érdeke, hogy minél több körzetben indítson saját jelöltet. Az ellenzéki oldalon eddig Fidesz és a KDNP választási szövetsége látszik biztosnak, amelynek eredményeként a kereszténydemokraták nyolc év után ismét önálló frakciót alakíthatnak.

Legfeljebb tíz körzetben állít közös jelölteket az MSZP és az SZDSZ - erről Kuncze Gábor, a liberális párt elnöke beszélt egy interjúban. Legutóbb abban állapodott meg a két párt, hogy Szegeden három körzetben közösen indítanak egyéni jelöltet, a szocialista Botka Lajos és Újhelyi István, valamint a szabad demokrata Sándor Klára személyében. Korábban megegyezés született két körzetben Kecskeméten a Fideszből kilépett polgármester, Szécsi Gábor (SZDSZ) és Balogh László (MSZP) indításáról, Szombathelyen pedig valószínűleg ismét a szabad demokrata Hankó-Faragó Miklós lehet közös jelölt.

Kuncze pénteken Bakonybélben, a szabad demokrata képviselőjelöltek kétnapos felkészítője előtt azt mondta, Hankó-Faragó, Sándor és Szécsi körzete mellett még egy-két olyan hely lehet, ahol a szocialisták nem indítanak jelöltet az SZDSZ-szel szemben. Hozzátette, ezért cserébe az SZDSZ is lemond néhány választókerületről, de a többiben állítanak saját jelöltet. Az [origo] információi szerint Kóka János gazdasági miniszterrel szemben sem indít majd jelöltet a szocialista párt, bár azt egyelőre nem lehet tudni, hogy melyik Pest megyei vagy fővárosi körzetben indul SZDSZ-es színekben a még párton kívüli politikus.

A közös jelöltek viszonylag alacsony számát a két párt ellentétes érdekei magyarázzák: az MSZP-nek jobbak az esélyei arra, hogy jelöltjei már az első fordulóban megszerezzék a szavazatok több mint felét, és így mandátumhoz jussanak. A szocialisták így a közös jelöltek állításában érdekeltek. 2002-ben tucatnyi esetben is előfordult, hogy csak az a néhány százaléknyi szavazat hiányzott az első körös győzelemhez, amelyet az SZDSZ-re adtak le a választók. A második fordulóban viszont sok helyen fordítani tudott a Fidesz, intenzív kampányának köszönhetően.

Az öt százalékos bejutási küszöb átlépéséért küzdő liberális párt számára azonban létfontosságúak azok a voksok, amelyeket egyéni jelöltjeikre adnak le: ha nem is szereznek mandátumot, ezek a szavazatok segítenek a listás képviselői helyek megszerzésében. Az SZDSZ-nek tehát az a kedvezőbb, ha indítanak saját jelöltet, akit aztán legfeljebb az első forduló után visszaléptetnek a szocialisták javára. Ráadásul az egyéni kerületekben általában jobban szerepelnek a párt politikusai, mint amekkora magának az SZDSZ-nek a támogatottsága. Úgy tudjuk, a párt belső használatra készült felméréseiből pedig az derül ki, hogy egy erős egyéni jelölt akár egy-másfél százalékkal is feltornázhatja a listára adott szavazatok számát.

A Fidesz a KDNP-vel állít közös listát, olyat, mint 2002-ben a demokrata fórummal. A közös lista miatt a két pártnak együttesen az öt százalékos küszöb helyett tíz százalékot kell elérnie, ez azonban - ismerve a Fidesz támogatottságát - nyilvánvalóan nem lesz probléma. Ez garantálhatja a kereszténydemokraták parlamentbe jutását, s a szétszakadását követően, 1998-ban az Országgyűlésből kieső KDNP jövőre ismét saját frakciót alakíthat. Szinte kizárt viszont, hogy a Fidesz és az MDF bármilyen választási megállapodás kössön; a korábbi koalíciós partnerek közötti viszony már régen elmérgesedett. Dávid Ibolya, a demokrata fórum elnöke többször is határozottan kijelentette: pártja önállóan indul 2006-ban.

Választási szövetséget kötött viszont a korábban nem kifejezetten baráti viszonyt ápoló MIÉP és a több egykori MIÉP-es tagot befogadó Jobbik. Reményeik szerint így át tudják lépni a bejutási küszöböt.

Nagy Szilvia

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK