Nem jelent veszélyt az élővilágra és a lakosságra az a tiszai ciánszennyeződés, amely szombaton ömlött ki az egyik román vállalat tározójából - állítja a környezetvédelmi tárca. A ciánvegyület hétfőn reggel érte el a Tisza magyarországi szakaszát. A környezetvédők szerint Romániának végleg fel kéne hagynia a ciános bányászati eljárással, a 2000-es ciánkatasztrófát is ez a technológia okozta.

Hétfő délelőtt érte el a Tisza magyarországi szakaszát az a romániai ciánszennyezés, amely a nagybányai Remin vállalat tározójából ömlött ki. A 300 köbméter nátriumcianidot tartalmazó foyladék előbb a Visó folyóba, onnan pedig a Tiszába ömlött.

Rakics Róbert, a környezetvédelmi minisztérium helyettes államtitkára az [origo]-nak elmondta: mire a cián elérte Magyarországot, oly mértékben hígult, hogy az nem jelent veszélyt sem a lakosságra, sem a környezetre. A szennyeződés miatt Romániában 30 kilogramm hal pusztult el, a magyarországi szakaszon azonban nem okozott természetkárosítást.

"A szennyezés sokkal kisebb mértékű, mint a 2000-es eset: közel ezredannyi szennyezőanyag került most a folyóba, mint öt évvel ezelőtt" - tette hozzá a tárca helyettes államtitkára. A vízügyi hatóságok azonban folyamatosan figyelik a vízminőséget.

A román hatóságok vasárnap tájékoztatták a magyar szerveket arról, hogy szombaton cianid tartalmú folyadék került a Csiszla-patakba, onnan pedig a Tiszába ömlő Visó folyóba. A [origo] úgy tudja, hogy a baleset egy csőtörés okozta. A szennyeződés vasárnap dél körül érte el az ukrán határt, hétfőn reggel pedig Tiszabecsnél a magyar határt.

Böndi Gyöngyike, a romániai Máramaros megye prefektusa az MTI-nek elmondta: nem közelíti meg a megengedett határértéket a Tisza cianid- és fémtartalma a román-ukrán határszakaszon. A prefektúra alkalmazásában álló szakértői gárda hétfői mérései kimutatták: a Tisza román-ukrán határszakaszán a megengedett határértéknél jóval alacsonyabb a szennyezés. Böndi hozzátette: Borsabánya környékén, ahol a mérgező folyadék a Csiszla patakba folyt, összesen harminc kilogrammnyi elpusztult apróhalat gyűjtöttek össze és égettek el. A prefektus szerint a Visó vize is tiszta, ott is a határérték alatt van a szennyezés mértéke.

A román kormány helyi tisztségviselője szerint összesen tizennyolc elavult berendezéssel és zagytárázóval rendelkező létesítmény található Máramaros megyében, ezek fokozatos bezárását tervezik a jövőben.

A 2000-es tiszai ciánkatasztrófa után nemzetközi szakértői csoport mérte fel azokat a romániai potenciális szennyező forrásokat, amelyek veszélyt jelenthetnek a folyóvizekre, köztük a Tiszára. Főként a régi, elavult technikát alkalmazó színes- és nemesfémet kitermelő bányákat tartják veszélyesnek. Rakics Róbert az [origo]-nak elmondta: Románia ugyan tett környezetvédelmi lépéseket, a mostani szennyeződés azonban bizonyítja, hogy nem tett meg mindent a potenciális szennyező források felszámolása érdekében.

A Greenpeace szerint viszont az lenne a legjobb, ha Románia végleg felhagyna a ciános eljárásra épülő bányászati technológiával. A környezetvédő civil szervezet szerint ez az eljárás magában hordozza a környezeti katasztrófa esélyeit. A 2000-es tiszai katasztrófát ugyancsak az okozta, hogy átszakadt egy ciános elegyet tartalamzó tározó. Az ausztrál tulajdonú, aranybányászattal fogalakozó Aurul tározója a heves esőzések miatt átszakadt, a ciános vegyületet előbb a Szamosba, majd pedig a Tiszába ömlött. A környezetvédelmi katasztrófa során több ezer tonna hal pusztult el. Halászok, vendéglősök ezrei pedig megélhetés nélkül maradtak.

A magyar környezetvédők Romániával szembeni kifogását tovább fokozta, hogy Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) Verespatakon ugyanazzal a ciános technikával akarja felszínre hozni Európa legnagyobb aranykészletét, mint a 2000-es tiszai ciánszennyezésért felelős Aurul. Azzal a különbséggel, hogy Verespatakon évente tízszer több, vagyis 5000 tonna ciánt használnának. Ráadásul a bányaépítés jelentős tájrombolással is járna.

 

Szabó András