A magyar gyerekeknek többet kell tudniuk Anglia második világháborús történelméről, mint a brit diákoknak, alsósoknak szóló tankönyvben lehet olyan kérdést találni, amire még a tanárok sem tudják a választ, eközben a tanulók nagy része alig érti meg, amit olvas - derült ki egy közoktatásról szóló sajtótájékoztatón. Az iskolarendszerrre jellemző a szegregáció, gyakori a roma és a sajátos nevelési igényű gyerekek elkülönönítése. Most tesztelik azokat az oktatási programcsomagokat, amelyek pedagógus-továbbképzéssel, módszertani újításokkal változtatnának a helyzeten.

Sipos János, az Oktatási Minisztérium közoktatási helyettes államtitkára egy tábla mogyorós csokoládéval járja az országot. Az édességet annak a pedagógusnak ajánlaná föl, aki válaszolni tud öt olyan kérdésre, amelyek kisiskolásoknak szóló tankönyvekben bukkannak fel. Az egyik feladvány: Gyűrűnként hány darab serte található a földigilisztán? A csokoládénak még nem akadt gazdája, pedig már 3000 pedagógus hallotta a kérdéseket - állította Sipos a közoktatás problémáiról szóló keddi sajtótájékoztatón.

Az Oktatási Minisztérium tulajdonában álló suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Központ két programcsomagot dolgozott ki, amelyekkel modernizálni szeretnék a tananyagközpontú, a mindennapi életben kevéssé használható tudást nyújtó nevelési rendszert.

18 milliárd forintot költ az állam a 3.1-es elnevezésű programra, amely a következő hat terület fejlesztését célozza meg: szövegértés-szövegalkotás, matematika, idegen nyelv, informatika és médiahasználat, szociális - életviteli - környezeti, valamint életpályaépítési.

Pála Károly, a suliNova Kht. szakmai igazgatója úgy gondolja: a tananyag sulykolása miatt nem jutott eddig idő a diákok kompetenciájának fejlesztésére. A magyar iskolákra jellemző példaként említette, hogy a történelemtankönyvekben sokkal több adat van a második világháború brit történelméről, mint az angol könyvekben.

A 15 éves diákok képességeit mérő legutóbbi, 2003-as PISA-jelentés megállapította, hogy a korosztály 48 százalékának komoly gondjai vannak a szövegértéssel, ebből 23 százalék alig ért valamit az olvasottakból. Egy másik, nemzetközi összehasonlító felmérés szerint a magyar diplomások olvasási készsége a svéd szakmunkásokéval egyezik meg.

"A lesújtó PISA-jelentések nemcsak a nemzeti büszkeséget sértik" - mondta  Pála A 15 éves diákok képességeit mérő, háromévenként ismétlődő PISA-vizsgálat a Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet (OECD) megrendelésére készül, így a magyar diákok gyenge teljesítményének gazdasági vonzatai is vannak. Pála szerint a befektetők arra következtetnek belőle, hogy milyen tudással bír a fiatal magyar munkaerő.

A program 700 iskolát segít majd módszertani újításokkal, gyakorlati javaslatokkal 2006 szeptemberétől. A programot egyelőre 120 oktatási intézményben tesztelik az idei tanév kezdetétől.

Csökkentenék a roma osztályok számát

Szintén jövőre indul a 2.1 elnevezésű program, amellyel a magyar iskolarendszerre jellemző szegregációt szeretnék csökkenteni a szakemberek.

Fotó: MTI
Képünk illusztráció

Magyarország világelső abban, hogy óriási különbség van az egyes iskolák között a diákok szüleinek iskolai végzettségét nézve - hangzott el a sajtótájékoztatón. Pála elmondta: akár négyévnyi eltérés is lehet az iskolába kerülő gyermekek fejlettsége, mentális életkora között: van, aki képességei, készségei alapján a nyolc-kilenc évesek szintjén áll, és van, aki az ötévesekén. Az iskola tovább növeli a különbségeket: a szakadék 10 évre nőhet, mire a diákok betöltik 15. életévüket.

Sipos János Finnországot tekinti példaértékűnek, három évtizede ugyanis a most már az élvonalhoz tartózó finnek hasonló oktatási problémákkal küzdöttek, mint jelenleg a magyarok. Sipos szerint a finneknek azzal sikerült változtatniuk a helyzeten, hogy a gyerekeket elkezdték együttélésre és együttműködésre nevelni.

Magyarországon legalább 3000 roma többségű osztály, ezen belül 1253 roma többségű osztály létezik az alapfokú oktatásban - derült ki egy szeptemberben lezárul vizsgálatból, melyet az Európai Unió és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium megbízásából készítettek. 178 olyan iskola működik, ahol többségben roma diákokat oktatnak. Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala által indított vizsgálat azt állapította meg, hogy gyakran sérül a sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozáshoz való joga.

A 2.1-es program a pedagógusok továbbképzésére, az integrált oktatás módszereinek ismertetésére és a lemorzsolodás megelőzésére épül. Keretében 270 iskola válik majd alkalmassá a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelés igényű gyermekek együttnevelésére a többséggel.

Puskás Aurél, a suliNova Kht. vezetője szerint a szülőknek is fel kell ismerniük, hogy az együttnevelés nem csak a korábban elkülönített gyermekek javát szolgálja, hanem a többieknek is jót tesz: együttérzésre, toleranciára nevel. "Érzékenyítő programnak is szoktuk hívni" - tette hozzá Puskás.

Janecskó Kata