Alkotmánybírósághoz fordulnak a hallgatók

A héten elfogadott felsőoktatási törvény miatt Alkotmánybírósághoz fordul a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. A hallgatók kifogásolják, hogy az egyetemek gazdasági tanácsának csak diplomával rendelkezők lehetnek tagjai. Nehezményezik azt is, hogy a új törvény nem ad elegendő garanciát azon diákok számára, akik a régi képzési struktúrában kezdték meg tanulmányaikat.

Alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért a most elfogadott új felsőoktatási törvény miatt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). A diákszervezet két ponton kifogásolja az új jogszabályt.

A HÖOK elfogadhatatlannak tartja, hogy az egyetemeken felálló gazdasági tanácsokban az intézmény hallgatói csak akkor kaphatnak helyet, ha már rendelkeznek felsőfokú végzettséggel. Ekler Gergely, a HÖOK elnöke szerint ez a megszorítás ellentétes az alkotmánnyal, hiszen a hallgatók jelentős részét megfosztja attól a lehetőségtől, hogy részt vegyen a gazdasági tanács munkájában

A másik, a HÖOK által kifogásolt rendelkezés a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt megkezdő hallgatókra vonatkozik. A HÖOK választmánya úgy véli, a törvény nem nyújt megfelelő garanciát a hagyományos képzésben részt vevő hallgatók számára.

Arató Gergely ,az oktatási tárca politikai államtitkára elmondta: sajnálatosnak tartja, hogy a HÖOK, miközben folyamatosan részt vett a törvény előkészítésében, váratlanul megváltoztatta véleményét. A szervezet első kérésének elutasítását azzal indokolta, hogy a gazdasági tanácsot a szenátus hozza létre, a szenátus által delegált egyik tagot az intézményi hallgatói önkormányzat jelöli. A hallgatók képviselete így biztosított.

A régi képzési rendszerben tanulmányaikat megkezdő hallgatókról az államtitkár elmondta: az szerepel a jogszabályban, hogy a régi feltételek szerint folytathatják tanulmányaikat.

Az új felsőoktatási törvényt november 29-én fogadta el az Országgyűlés. A jogszabályt májusban már megszavazta egyszer a parlament, azonban akkor nem hirdették ki, mert Mádl Ferenc köztársasági elnök elküldte az Alkotmánybírósághoz. A testület az akkori jogszabályt több ponton az alaptörvénnyel ellentétesnek mondta ki.