Új titoktörvény-tervezetet készített a kormány. E szerint a jelenlegi 90 év helyett, legfeljebb 80 évig lehetne állami dokumentumokat titkosítani. Többek között az érettségi tételeket, katonai telefonkönyveket, a hadihajók alkalmazásának terveit, vagy akár a szerencsejáték stratégiát is titokká lehetne minősíteni. Az adatvédelmi biztosnak fenntartásai vannak a titkosítási idő hosszúságával, ezért annak módosítását javasolja.

Új törvényjavaslatot készített a kormány, amely a jelenleg hatályos, még 1995-ben elfogadott, államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény helyébe lépne. A változtatást azzal indokolták, hogy a jelenlegi törvény hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai, a NATO-tagságból származó feladatok, továbbá az EU-integrációból eredő, új kötelezettségek időszerűvé tették a korábbi jogszabály átfogó felülvizsgálatát.

Az új koncepció szerint változna a tikosítás ideje: jelenleg akár 90 évre is lehet adatokat titkolni, a mostani javaslat szerint viszont legfeljebb 40 évig zárolhatóak az iratok, igaz egyszeri alkalommal ezt az időtartamot újabb 40 évvel meg lehet hosszabbítani, így gyakorlatilag nem sokat csökkenne a titkosítás ideje. Ráadásul a most szolgálati titokként szabályozott adatok 20 helyett, akár 30 évig is titkosíthatóak lennének.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos az [origo] megkeresésére azt mondta, fenntartásai vannak a védelmi idő hosszúságával, ezért módosító indítványt nyújt be a parlamentnek. Azt azonban egyelőre nem akarta elárulni, hogy milyen hosszúságú titkosítási idővel lenne elégedett.

Az új titoktörvényben a jelenlegihez képest megnőne a titokköri jegyzék, vagyis azoknak az eseményeknek, ügyeknek a listája, amelyekkel kapcsolatos iratokat titkosítani lehet. Péterfalvi szerint azonban, ha túl általánosnak is tűnik ez a jegyzék, jobb, rövidebb, mint a jelenlegi. A készülő törvény ugyanis minden olyan lehetséges dolgot tartalmaz, amiből titkosított adat lehet, de nem jelenti azt, hogy a listán szereplő esetek, ügyek automatikusan titkosíthatóak. Adott esetben pedig az adatvédelmi biztos kérheti a minősítés indoklását. A jelenlegi, rövidebb felsorolás viszont általánosabban fogalmaz, így Péterfalvi szerint az új törvényjavaslatban szereplő jegyzék a szerencsésebb. Közölte azonban, hogy ebben is talált gumifogalmakat, például a szélsőséges szervezetek megfogalmazást, ami pontosításra szorul szerinte.

Az új titokköri jegyzékből kikerült a vasúti hadimenetrend titkosításának lehetősége. E helyett minősített adatok lehetnek viszont a Rendőrtiszti Főiskola felvételi vizsgáinak tételei, és az írásbeli érettségi központi feladatlapjai.

Szintén titkolni lehet majd a dandár és annál magasabb szintű katonai szervezet teljes vezetési felépítését magába foglaló telefonkönyv adatait. Bekerült az új törvényjavaslatba a hadihajók alkalmazásának komplex terve, aknamentesítő berendezéseik felépítése, műszaki paraméterei. Emellett a hajókaravánok átvezetési tervei címszó is felmerül új titkosítási lehetőségként.

Minősíthető adatok lehetnek a  hazai nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről készített kormányzati dokumentumok tervezetei, vagy akár a költségvetés tervezésével kapcsolatos adatok is.

Bekerültek a jegyzékbe a légi határsértésekkel, katonai repülőkatasztrófákkal, repülőbalesetekkel kapcsolatos vizsgálatok konkrét adatai is. Még meteorológiai jelentéseket is lehet titkolni, ha azok nemzetvédelmi és gazdasági szempontból kiemelt szerepet játszó, magyarországi létesítmények környezetéről szólnak. Titkosítható továbbá a nemzeti szerencsejáték-stratégia is.

A nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagjaival szembeni erőszak és a közösség elleni izgatás felderítésével, valamint e társadalmi csoportok tagjai és szimpatizánsai elleni, erőszakos cselekményekkel összefüggő adatok is minősíthetőek.

A letelepedési engedélyt kérelmezők, vagy a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenőrzése során keletkező adatokat is lehet minősíteni a kormányzati elképzelés szerint. Titkolhatóak még a közigazgatás korszerűsítése keretében, a közigazgatási szervek rendszerét, feladat- és hatáskörét, működését, személyi állományát átfogóan érintő tervek adatai.

Az új törvény már nem használja az államtitok és szolgálati titok fogalmát. E helyett négyszintű besorolást használ: "Szigorúan titkos!" és "Titkos!" jelzéssel látják el a jelenlegi államtitkokat, "Bizalmas!" és "Korlátozott terjesztésű!" jelzéssel pedig a mostani, szolgálati tikokat. A törvényjavaslatot a héten vitatták meg a parlamenti szakbizottságok és általános vitára alklamasnak találták.

Komáromi Gergely