ENSZ-kérésre sem fizet az állam a megvert nőnek

Vágólapra másolva!
Annak ellenére, hogy az ENSZ egyik bizottsága, a CEDAW elmarasztalta és kártérítésre kötelezte a magyar államot, mert nem nyújtott védelmet egy bántalmazott nő és családja számára, az állam nem fizet. Az illetékes minisztérium szerint ugyanis a bántalmazást a nő élettársa és nem a magyar állam követte el, így a kártérítés megfizetése sem az állam dolga. A nő, akit volt élettársa évek óta vert, azután fordult a nemzetközi szervezethez, hogy itthon sehonnan nem kapott segítséget.
Vágólapra másolva!

T. Annát élettársa nyolc közös év és két gyerek után kezdte verni. Az bántalmazások egyre gyakoribbak lettek, és nem egyszer a gyerekek szeme láttára zajlottak. "Amikor úgy gondolta, összerugdosott, aztán mire kiértek a rendőrök, eltűnt" - fogalmazott a nő. "Kétnaponta cseréltem zárat, de nem ért semmit, mert betörte az ajtót".

Anna először a családjától kért segítséget, de ők nem hitték el, hogy élettársa valóban bántalmazza. Szomszédai szintén nem segítettek, mert a férfi őket is megfenyegette. Orvosa először nem volt hajlandó látleletet felvenni, mivel úgysem lehet semmit csinálni, sőt, ha tennének valamit, élettársa esetleg még jobban megverné. A gyermekjóléti szolgálatnál hasonlóan vélekedtek, a helyi önkormányzattól is elküldték. Volt olyan rendőr, aki azt mondta neki, hogy pár éve még megverték volna a bántalmazót egy kapualjban, de most nem tehetnek semmit.

A nő végül feljelentést tett a sorozatos testi sértések miatt. Az évekig húzódó bírósági eljárás alatt azonban ugyanúgy veszélyben volt, mint korábban. A bíróságon közölték, hogy az orvosi látleletek csak azt bizonyítják, hogy valaki megverte Annát, azt nem, hogy ki. Anna megpróbált a közös lakásból anyaotthonba menekülni, de mivel egyik gyereke fogyatékos, nem vették fel. Az otthonba egyébként, csak hathónapos várakozás után lehet bekerülni. Ezután fordult a jogvédőkhöz és segítségükkel az ENSZ nőkkel szembeni diszkrimináció felszámolásával foglalkozó bizottságához, a CEDAW-hoz. Beadványához ekkor már tíz orvosi látleletet tudott csatolni.

Kínos az országra nézve

A CEDAW döntésében elmarasztalta a magyar államot, mert nem nyújtott védelmet a nő és családja számára. A bizottság felszólította Magyarországot, hogy azonnal tegyen valamit a család biztonsága érdekében és fizessen kártérítést a nőnek. Az ENSZ-bizottság azonban nem kötelezheti semmire az államokat, csak ajánlásokat tehet.

Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen http://www.nane.hu/A Habeas Corpus Munkacsoport oldalahttp://www.habeascorpus.hu/

A magyar állam nevében Göncz Kinga, az esélyegyenlőségért felelős miniszter válaszolt. A miniszter hangsúlyozta, hogy itthon 2006. január elsejétől életbe lép a távoltartásról szóló törvény és részletesen bemutatta a magyar gyermekjóléti támogatások rendszerét. A jogvédőket a válasz azon része háborította fel leginkább, amelyben arra hivatkozva, hogy a bántalmazást Anna élettársa és nem a magyar állam követte el, a miniszter kijelenti, hogy a kártérítés megfizetése sem az állam dolga.

A Habeas Corpus Munkacsoport és a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen képviselői szerint mind az elmarasztalás, mind a miniszteri válasz kínos az országra nézve. A jogvédők azt szeretnék elérni, hogy a családon belüli erőszak essék külön szabályozás alá, hogy az áldozatoknak ne általános jogi lehetőségekkel kelljen élniük, amelyek évekig húzódhatnak. Szerintük elengedhetetlen a megfelelő intézményrendszer kiépítése és a jogalkalmazók, a rendőrök, az orvosok képzése.

"Folyamatos készenlétben élek"

Anna és gyerekei most viszonylagos biztonságban élnek, de ez sokkal inkább annak köszönhető, hogy volt élettársa új partnert talált magának és most nem zaklatja őket, mint a hatóságok segítségének. A férfit a bíróság, öt év pereskedés után, végül 150 ezer forintra büntette egy súlyos testi sértés és annak egy kísérlete miatt. Elzárást hiába kért az ügyészség, a bíróság szerint ugyanis, túl sokáig húzódott az ügy. "Folyamatos készenlétben élek azóta is, szerintem ez már életem végéig elkísér" - tette hozzá Anna.

Herman Judit, a NaNe munkatársa hangsúlyozta, hogy a bántalmazók nem szörnyetegek, hanem olyan emberek, akik úgy szocializálódtak, azt tanulták, hogy joguk van partnerüket erőszakkal "nevelni", büntetni. A társadalom feladata pedig az, hogy "visszanevelje" őket, megértesse velük, hogy ez nem így van.

Matalin Dóra