Kizárnák az ejtőernyősöket a kormányhivatalokból

2005.12.16. 11:10

Csökkentené az állami vezetők és hivatalok számát, megfelezné a minisztériumokban dolgozó apparátust Sárközy Tamás, a kormányzati szervezetrendszer modernizálásával megbízott kormánybiztos. Emellett megszüntetné az állami feladatok bújtatott kiszervezését és a pozíciók osztogatását is. Javaslata szerint törvényben kellene kimondani például, hogy egy minisztériumban csak egy politikai államtitkár lehessen. Kormányzati körökben már többször felmerült, hogy csökkenteni kellene az állami szervezetek számát. A nagy átalakítás azonban a választásokig már nem kerül napirendre.

Elkészült a kormányzati szervezetrendszer modernizálásával megbízott kormánybiztos jelentése. Sárközy Tamás elárulta, javaslata csökkentené a túlcentralizációt és új típusú működésre állítaná át a minisztériumokat. Emellett több állami intézményt is összevonna, negyedével kevesebb szervezet működne a reform után. Bár a dokumentum elkészült, ebben a kormányzati ciklusban már biztosan nem kezdenek hozzá a nagy átalakításhoz, Sárközy szerint ugyanis ezt minden országban a választások utánra tervezik.

A kormányzati szervezetrendszer reformjáról szóló jelentésében azt javasolja a jogászprofesszor, hogy jelentősen alakítsák át a kancellária és a többi kormányzati szervezet működését. Sárközy úgy véli: túlzottan átpolitizált a jelenlegi államigazgatás, túlzott a politikai patronázs - a tisztségek osztogatása -, ez gyengíti a közigazgatás szakszerűségét. Ennek vetne véget a kormánybiztos. Fékeket kell beépíteni a túlzott növekedéssel szemben. Terve szerint törvényben kellene kimondani például, hogy egy minisztériumban csak egy politikai államtitkár lehessen. Ha mégis többre volna szükség, akkor viszont csak külön indoklás után lehetne kinevezni az újabb vezetőt.

Az átalakítás után a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH) nem tartozna semmilyen ágazati feladat. A MeH a kormányzati közpolitika és a központi közigazgatás centruma lenne. A "törzskar" dolgozna itt, egy ütőképes, de kis létszámú apparátus. A feladat a kormányzati munka koordinálása lenne, állandó kapcsolattartás a minisztériumokkal. A kormányszervek gazdasági munkáját koncentrálni lehetne egy kormányügynökség felállításával. Ez az új szervezet végezhetné a teljes kormányzati apparátussal kapcsolatos bérszámfejtést, a közbeszerzéseket, üdültetést, szervezhetné az ellátást. Így a tárcáknak viszont csak a minisztérium szakmai ügyeivel kellene foglalkoznia.

A minisztériumok jelenleg pénzt osztanak, intézményeket irányítanak és hatósági feladatokat látnak el. Ezzel szemben, a reform után, Sárközy elképzelése szerint a tárca stratégiájának kidolgozása lenne a fő feladat, emellett pedig az, hogy segítsenek a civil szervezeteknek.

Megállítaná az indokolatlan kiszervezéseket

A kormánybiztos szerint jelenleg, mintegy 7800 fő dolgozik a kormányapparátusban és a minisztériumokban. Emellett az országos hatáskörű szerveknél, valamint a központi háttérintézményeknél külön-külön, a minisztériumi létszám duplája talál munkát. Így mintegy 35 ezer főre becsülhető a kormányzati szervezetrendszerben dolgozók száma. Emellett még, mintegy 40 ezer ember kap állami munkát a központi közigazgatás területi, úgynevezett dekoncentrált szerveinél

A kormánybiztos megjegyezte, hogy a közalapítványoknál, közhasznú társaságoknál, illetve a gazdasági társaságoknál, bújtatott formában foglalkoztatnak még további több ezer embert, akik bár hivatalosan nem tagjai az apparátusnak, de lényegében kormányzati munkát végeznek. Ráadásul, emellett sok munkát kiszerveznek a minisztériumok: külsős céget vagy ügyvédi irodát bíznak meg olyan munkával, ami apparátusi feladat is lehetne. Ezért szinte megállapíthatatlan, hogy ténylegesen mennyien dolgoznak a központi államigazgatásban. Sárközy javaslata a probléma megoldására, hogy csak akkor lehessen kiadni munkát külsősöknek, ha a közigazgatási államtitkár előbb kiad egy emlékeztetőt, az apparátus miért nem tudja megoldani az adott feladatot.

Sárközy javaslata szerint 20-25 százalékkal kellene csökkenteni a szervezetek számát: a biztos kevesebb minisztériummal számol, emellett több országos hatáskörű szervet összevonna, és jelentősen csökkentené a dekoncentrált szerveket. Megszüntetné a közhasznú társaságokat is, ahol bújtatott formában foglalkoztatnak állami feladatokat ellátókat. Az intézmények számával párhuzamosan csökkenne az apparátus száma is. Sárközy szerint a közintézmények és a régiók felszívnák a központban feleslegessé válók egy részét. Az [origo] azonban úgy tudja, a kormányzati szervezetrendszer modernizálása összességében, így is mintegy 10 százalékos elbocsátással járna.

Sárközy Tamás a kormányzati intézményrendszer átalakításával kapcsolatban az [origo] kérdésére elmondta: nem magyar specialitás, hogy át kell szervezni a kormányzati intézményeket, ez nemzetközi tendencia lett. Például Ausztriában vagy Németországban is megtörtént már. Egy ország nemzetközi versenyképessége attól is függ, hogy a kormánya milyen szolgáltatásokat tud nyújtani a lakosságnak és mennyire segíti a gazdaságot. Ezért kell korszerűsíteni a kormányzati intézményrendszert világszerte - mondta Sárközy.

Emellett magyar sajátosság viszont, hogy a rendszerváltáskor a demokrácia megszilárdítása és kiépítése volt a fő szempont a kormányzati intézmények kialakításakor, a hatékonyságra már kevésbé figyeltek. Ezért jött létre a ma is működő túlcentralizált, túlszabályozott rendszer, amelyben nincs összehangolva a kormány stratégiája. Inkább tárcastratégiákról beszélhetünk, mint összkormányzatiról - vélte a kormánybiztos. Sárközy szerint a rendszerváltáskor szociális szerepe is volt a felhízlalt közszférának, mert így több embernek maradt meg a munkahelye. Új feladatokat jelent a közigazgatásban az is, hogy tagjai lettünk az Uniónak - indokolta a mostani reformok szükségességét.

Sárközy szerint az utóbbi években a közintézményi szféra (vagyis például az iskolák, könyvtárak, kórházak) összement, de a közhatalom - az államapparátus - növekedett. Nem csak a kormány, más állami szervek is nagyobbak lettek: ennek oka lehet, hogy a jogállamiság erős szervezetet kíván. Emellett a növekedés oka az is, hogy nincs intézményes fék a közigazgatás belső növekedésének megállítására, vagyis arra, hogy újabb és újabb pozíciókat hozzanak létre.

Berlusconit követjük?

Sárközy azt mondta, Európában egy északi és egy déli modell terjedt el. A déli elsősorban Olaszországra jellemző és Silvio Berlusconi nevéhez fűződik. Itt nagy államapparátus dolgozik és populáris médiakormányzással irányítják az országot. Olaszország mellett például Spanyolország, Portugália, Görögország is ide tartozik, de mint a kormánybiztos megjegyezte, Magyarországon is egyre inkább így működik a kormányzat.

Az északi modell - legjellemzőbb példa erre Finnország, Dánia - ezzel szemben aktív állami szociálpolitika mellett, kicsi államapparátust működtet, a politika viszont alig hatol be a közigazgatásba. A kormánybiztos szerint ez az út lenne követendő nálunk is.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK