Egyre kevésbé tetszik a magyaroknak az EU

Az Európai Unió költségvetése és alkotmánya körüli viták a jelek szerint éreztették hatásukat, az Eurobarometer legújabb jelentése szerint ugyanis, az elmúlt fél évben erősödött az unióval szembeni ellenérzés a tagállamok többségében, köztük Magyarországon is.

Az összes európai válaszadó közül ősszel, már csak a válaszadók fele gondolta azt, hogy uniós tagnak lenni jó dolog, és átlagban minden ötödik-hatodik megkérdezett elutasító volt. Noha az emberek még mindig inkább pozitívan gondolkodnak Európa jövőjéről, igencsak tartanak a munkanélküliségtől, a gazdasági kilátásoktól és a bűnözés növekedésétől. Az uniós intézmények között változatlanul az Európai Parlament támogatottsága a legnagyobb, de benne is csak az enyhe többség (51%) bízik. A tíz új tagország válaszadói között a legnagyobb a nem válaszolók, illetve a bizonytalanok aránya.

Már nálunk se népszerű

A magyaroknál csak a finnek, lettek, angolok és az osztrákok hisznek kevésbé abban, hogy EU-tagnak lenni jó dolog. Fél év után hat százalékkal gondoljuk kevesebben (41%), hogy az integráció előnyös Magyarország számára. A legnagyobb mértékben (7-9%) nálunk csökkent az uniós intézményekbe vetett bizalom - igaz, a tavaszi érték relatíve magas volt. Az európai alkotmány magyarországi támogatottsága kiugróan magas, és csak négy százalék gondolja azt, hogy a negatív kimenetelű holland és francia népszavazást követően az alkotmányozási folyamatot fel kell függeszteni. A magyar ember, egy átlagos európaihoz képest nem fél se a bűnözés alakulásától, se a terroristaveszélytől.

Bővítés: tőlünk mehet

Az uniós bővítés kérdésében változatlan az új és régi tagok között éles a véleménykülönbség. A legnagyobb ellenzők között találjuk az EU két motorjának tartott Franciaország és Németország lakosságát, de már a tízek nyitottsága sem olyan határtalan, mint korábban. A legszívesebben az EFTA-országokat látnák a tagok között (Svájc, Norvégia, Izland), ha ők valóban be szeretnének lépni. Horvátország és Bulgária tagságát Európa inkább támogatná, Románia, Ukrajna és a Szerbia-Montenegró, valamint Macedónia kérdésében megosztott, míg Törökország és Albánia felvételét a megkérdezettek többsége elutasítja. A felmérés alapján ugyanakkor a magyarok a bővítés egyértelmű támogatói.