Az adatvédelmi biztos állásfoglalása ellenére sem kívánja elárulni az állategészségügyi hatóság, hogy melyik fővárosi cég szaloncukrában találtak E.coli-baktériumot a határértéknél magasabb, de betegséget nem okozó koncentrátumban.

A Baranya megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás 78 ezer forintra büntetett egy fővárosi édességipari céget, mert gyermekeknek szánt, kálciummal dúsított szaloncukorban Eschericia coli baktériumot találtak, a megengedettnél kétszer nagyobb mennyiségben. Baranyában, a fertőzött szaloncukorból összesen 41 kilogrammot találtak.

Vass Pétertől, a Baranya megyei főállatorvostól megtudtuk, hogy ez a mennyiség egy nagyobb, több mint 1900 kg-os, utángyártott tételnek volt a része. Ezeket a szaloncukor-készleteket, a mintavételt követően, még a boltokba kerülés előtt lefoglalták és megsemmisítették. A főállatorvos hangsúlyozta: komoly egészségügyi kockázatot az elfogyasztása sem jelentett volna, olyan kis mennyiségű E.colit találtak a szaloncukorban.

"Az E.coli agresszivitását tekintve nem hasonlítható a szalmonellához. Előfordulása bizonyos mennyiségig (1000db/g) engedélyezett, megbetegedést pedig csak tízezerszeres dózisban okoz az arra érzékeny emberekben. Ha azt nézzük, hogy egy ötgrammos fertőzött szaloncukorban hány ilyen baktérium lehetett, öt kilót kellett volna valakinek megenni egyszerre, hogy megbetegedjen tőle" - mondta a baranyai főállatorvos, aki szerint az embereket még az is sokkolhatta, hogy az E.coliról megírták: felbukkan az emberi ürülékben. "Ez a baktérium egy nap tízezerszám juthat be a szervezetünkbe, anélkül, hogy megérezne. Olyan alapélelmiszerben sem kizárt, mint a tej."

Bár a minőségvédelmi bírság kiszabását nyilvánosságra hozták, a gyártó-forgalmazó és a termék nevét nem közölték. Vass szerint erre azért nincs szükség, mert ezek a termékek 98%-ban  hibátlan minőségűek, ami pedig nem, az nem került forgalomba. A szabálysértés pedig nem volt olyan súlyos, mint a hamis pirospaprika ügyében, amikor a termék ténylegesen veszélyeztette az emberek egészségét.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint semmi nem indokolja a titoktartást: "Mivel az ügy a  fogyasztók széles körét érinti, a fogyasztóvédelemről szóló törvény pedig külön lehetőséget ad erre, ezért nem értem, hogy mi írhatja felül az emberek tájékoztatáshoz való jogát" - mondta Péterfalvi az [origo]-nak.