Elődjeinél bátrabban beszélt politikáról Sólyom

2006.01.02. 16:52

Sokakat meglepett Sólyom László köztársasági elnök újévi köszöntője, amelyben a közelgő választások kapcsán közvetlenül megszólította nemcsak az állampolgárokat, hanem a pártokat is. Mint az [origo] összehasonlításából kiderül, elődjeinél valóban merészebben szólt politikáról, bár azért Göncz Árpád sem idegenkedett a közéleti témáktól. Mádl Ferenc viszont öt újévi köszöntője közül csak az utolsóban hozta szóba a politikát.

A választási kampánnyal kezdte újévi köszöntőjét január 1-én a köztársasági elnök. Első ilyen jellegű beszédében Sólyom László azt mondta, "arra lenne büszke", ha Magyarországon nem lehetne lejárató kampánnyal választást nyerni. Azt is kijelentette, hogy demokratikus, alkotmányos pártok versenyeznek, s nem viszi romlásba az országot, bármelyik győz is. Sokkal inkább távlatosan, az ország érdekeit szem előtt tartva kellene politizálni, s nem élet-halál kérdésként beállítani a választási győzelmet - mondta az államfő.

Beszéde második felében kitért az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára, Bartók Béla 125. születésnapjára és az elesettek segítésére. Sólyom László szakított azzal a hagyománnyal, hogy közvetlenül éjfél után mondja el köszöntőjét, s azzal is, hogy "Isten áldása" vagy "Isten éltesse" szófordulattal zárja beszédét, viszont elődeihez hasonlóan ő is a magyar nemzet egészéhez, a határon túl élőkhöz is szólt.

Mádl értékekről, érzelmekről beszélt

Mádl Ferenc újévi köszöntőit az érzelmek, az emberi értékek, az uniós csatlakozás, valamint Magyarország történelmi tragédiáinak és sikereinek említése jellemezte. Valamennyi beszédében hangsúlyozta a család, az összetartozás, a nehéz helyzetben lévők segítése, a nemzet egészéért vállalt felelősség fontosságát. Politikáról csak egyszer beszélt: utolsó, a 2004-es évet búcsúztató beszédében, de a kormányt vagy politikusokat akkor sem szólította meg. Az olyan "jó hírek", mint az uniós csatlakozás, az árvíz elmaradása, a bőséges termés mellett - nyilvánvalóan a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kudarcáról szólva - kitért arra, hogy 2004 a közéletben "különösen sok" indulatot szabadított el.

A választások évében, 2002. január 1-jén sem hozta szóba a voksolást, mindössze annyit mondott: "sok még a tennivalónk, hogy politikai pártjaink ne egymás hitelét rontsák, hanem a holnap jobb útját keressék számunkra".

Göncz megemlítette a politikát

A leghosszabb, utódai köszöntőjénél mintegy másfélszer hosszabb újévi beszédeket Göncz Árpád mondta, és gyakran a politika és a közélet volt az egyik fő témája. Legelső, az 1990-es évet búcsúztató köztársasági elnöki beszédében Göncz Árpád a rendszerváltás mámora utáni kellemetlen meglepetésekről beszélt, arról, hogy drágán kell megfizetni a demokrácia árát. Nehéz évet ígért 1991-re, s emberséget, egymás segítését, összefogást kért a nemzettől. Beszédeiben általában visszatérő téma volt az elnyomó rendszerek bukása, az uniós csatlakozás, s az emberek nehéz helyzete, ami miatt összefogást sürgetett.

1994. január 1-jén nem a küszöbönálló választásokról beszélt, hanem arról, hogy a magyaroknak végre ki kellene békülniük önmagukkal, mert felelősek egymásért. 1998 első napján mondott beszédében a történelmi visszatekintés mellett az uniós és a NATO-csatlakozáson, valamint az ország helyzetének elemzésén volt a hangsúly. A választásokról szólva mindössze megfontolt döntést, gondos mérlegelést kért az emberektől. A választási évek végén viszont megemlékezett a voksolásokról - minősítés nélkül. Tízéves ciklusa alatt egyébként évről évre mindinkább háttérbe szorultak a közéleti és politikai témák. Utolsó, az 1999-es évet záró beszédében már egyetlen szót sem ejtett a politikáról; egész beszédét az emberek közötti összefogás fontosságának szentelte.

Nagy Szilvia

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK