Fellélegezhetnek a szemétparadicsom lakói

Vágólapra másolva!
Négyszáz vagonnyi bűzlő tevebőrt, több ezer tonna állati hulladékot, valamint több település szennyvizét szállították éveken keresztül az osztrák határ közelében fekvő Peresztegre. A Sopron megyei település végre fellélegezhet, az év végén az összes szeméttelepet bezárták, az agyagbányába zárt hulladékot pedig szigorúan őrzik. A helyiek mégis aggódnak amiatt, hogy a falu végén bomló tetemek nedvei beleszivárognak a talajvízbe.
Vágólapra másolva!

"A téglagyár területe tele van elásott tetemekkel, tevebőrrel meg különféle dögökkel, még a környéket is elkerüljük, ha lehet" - közölte az [origo]-val egy 50 év körüli peresztegi nő. Az [origo] által megkérdezett helyiek annak ellenére félnek attól, hogy a bomló tetemek nedvei beleszivárognak a talajvízbe, hogy már közel egy éve nem szállítanak állati hulladékokat a Győr-Moson-Sopron megyei település határában fekvő agyagbányába. Ráadásul a lerakókat folyamatosan figyelik a beruházók és a környezetvédelmi hatóságok, megelőzve az esetleges szennyezéseket.

Az osztrák határ közelében fekvő, 1400 lelket számláló falu valóságos hulladékparadicsomnak számít. Az elmúlt évtizedek során az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. a faluban helyezte el a győri üzemében keletkező több ezer tonna állati hulladékot, egy textilüzem pedig a ruhagyártás során keletkező ragasztó-alapanyagot. Emellett a Florasca Kft. éveken keresztül Peresztegre szállította a környező települések szennyvizét. Ráadásul a falu határában ásták el a '80-as években azt a 4000 tonna sózott tevebőrt is, amit a környzetvédelmi tárcától származó információink szerint még a Szovjet Kommunista Párt szánt ajándékba az osztrák testvérpártnak.

Zsíriszap és állati tetem

A veszélyes hulladékot tartalmazó telepeket azonban az elmúlt években rekultiválták, illetve bezárták. Utolsóként az ATEV Rt. szüntette meg a takarmány előállítása során keletkező állati maradványok, a zsíriszap Peresztegre szállítását. A cég ugyanis csak december 31-ig használhatta a persztegi telepet. Az ATEV 1985 óta közel száz darab 10 méter hosszú és 4 méter mély gödröt töltött meg sertés-, baromfi- és szarvasmarha-maradványokkal. Mindezért cserébe pedig évi egymillió forintot fizetett a falunak.

"Iszonyatosan büdös volt, a zsíriszapot ugyanis mindig nyitott teherautókban szállították, ráadásul épp a falun keresztül. Volt, hogy napi 5-6 autó is jött" - mesélte egy 40 év körüli férfi. Hiába szüntette meg azonban a cég a szállításokat, az állati belsőségeket rejtő területet 30 évig erdőtelepítésen kívül semmire nem lehet használni. Dr. Kiss Jenő, a cég vezérigazgatója állítja: az elhelyezett állati hulladék a környezetre semmiféle kockázatot nem jelent, azt ugyanis egy elszigetelt helyen, egy régi agyagbánya mellett helyezték el.

4000 tonna tevebőr

Az [origo] által megkérdezett peresztegiek szerint a falut a közeli agyagbánya miatt verte meg a sors ennyi hulladékkal, mivel az illetékesek úgy vélték, hogy az agyag majd megfelelő szigetelőnek bizonyul. Valószínűleg emiatt ásták el ide 1986-ban a GYSEV telepén felejtett négyezer tonna tevebőrt is.

Fotó: Fábián Évi
Tevesír a fák mögött

A 400 vagonnyi tevebőrt az egykori Szovjetunió szánta ajándékba az Osztrák Kommunista Pártnak. A szállítmány azonban már útközben bomlásnak indult, ezért az osztrák határőrök nem engedték át a határon. A készletet így az MSZMP megyei vezetőségének döntése alapján az osztrák határ közelében fekvő Pereszteg melletti elhagyott agyagbányában ásták el. Az elásott tevebőrrel azonban később gondok adódtak: 1992-ben a heves esőzések kimosták a bomló maradványokat, és félő volt, hogy a vörös lé beleszivárog a közeli Csörgető-patakba. A kármentesítésre 1996-ben került sor az Országos Környezeti Kármentesítési Program keretében. A fertőzésveszély miatt a tevebőröket nem lehetett kiásni: a tevebőrből előbb kimosták a sót és a krómot, majd pedig zsír- és faggyúoldó baktériumokat nyomattak bele, ami felgyorsította a lebontást. Az akció, amelyet a környezetvédelmi minisztérium finanszírozott, közel 200 millió forintba került.

Meghiúsult krematórium

"A tevebőrnél nagyon kellett lobbizni, de végül sikerült felszámolni az egészet" - büszkélkedett az [origo]-nak Práznek József, Pereszteg polgármestere. A település első embere ugyancsak komoly sikernek értékeli azt is, hogy '98-99-re sikerült felszámolni a Florasca Kft. helyi telepét is, ahova a környező települések szennyvizét szállították éveken keresztül.

A rendszerváltást követően, amikor az önkormányzatnak már volt beleszólása abba, hogy milyen beruházásoknak adnak otthont a településen, sikerült meghiúsítani azt, hogy a faluban épüljön meg egy regionális hulladéklerakó. "Két éve pedig azt is sikerült megakadályozni, hogy egy siófoki vállalkozó krematóriumot építsen Peresztegen" - mondta Práznek. Szakemberek szerint az agyagbányában elhelyezett hulladékok nem jelentenek veszélyt a falura, bár a településtől pár kilométerre fekvő területet évtizedekig nem lehet mezőgazdasági művelésre használni.

Szabó András

Fotó: Fábián Évi