Tetszik a pártoknak Sólyom

Vágólapra másolva!
A Fidesz "intézte" államfővé választását, az MDF tagja volt, liberális nézeteket is vall, és sokszor a miniszterelnök szívéből szól. Sólyom Lászlót mára már minden párt a magáénak érzi legalább egy kicsit, ugyanakkor elismeri függetlenségét, határozottságát, és egyre inkább pozitív jelzővé alakul a megválasztásakor még többek által ironikus felhanggal emlegetett "önjáró személyiség" - derült ki azon háttérbeszélgetések alapján, amelyeket az [origo] folytatott parlamenti politikusokkal és az államfő munkatársaival.
Vágólapra másolva!

Sólyom László köztársasági elnökké választása félig-meddig a véletlenen múlott. A Fidesz ismét Mádl Ferencet akarta, akivel annak ellenére szoros, inkább érzelmi alapú, az egyetemi évekre visszanyúló kapcsolatot ápoltak a párt politikusai, hogy államfőként nem tudták "távirányítással működtetni". Arra vártak, hogy a szocialisták egykori képviselőjüket, az azóta az Alkotmánybíróság elnökévé választott Bihari Mihályt jelöljék, de hiába. A Védegylet nevű közéleti és környezetvédelmi szervezet Sólyom Lászlót ajánlotta és ezzel kész helyzetet teremtett, mert Sólyom pályafutása és tekintélye lehetetlenné tette, hogy ne viszonyuljanak a pártok valahogy a javaslathoz. A jelöléséhez lelkesen csatlakozott Dávid Ibolya és az MDF, majd a Szili Katalin megválasztását ellenző szabad demokraták is elismerően szóltak az Alkotmánybíróság volt elnökének liberális értékeiről. A Fidesznek kapóra jött Sólyom László és megválasztása az ellenzéki párt egyik legnagyobb politikai sikere lett.

Hivatalba lépését az ellentmondások jellemezték: nem akart beiktatási ceremóniát, pedig 50 millió forintot különítettek el erre a célra, viszont többen bírálták, mert szóvá tette, hogy nem találnak neki méltó rezidenciát (az utóbbi ügy végül megoldódott). Rendkívül szűkszavú, a hazaszeretetet, a tisztességet és a hűséget középpontba állító beiktatási beszédet mondott, beköszönő lapinterjúkban viszont tett néhány nagy visszhangot kiváltó bejelentést. Például hogy addig nem utazik az Egyesült Államokba, amíg ujjlenyomatot vesznek a beutazóktól. Első megnyilvánulásai sokak szerint inkább a jobboldalnak szóltak. Augusztus 20-i ünnepi beszédéből emlékezetes maradt kijelentése, mely szerint "az EU országai között nagyságunkat tekintve középhatalom vagyunk". Muzsika volt a jobboldal füleinek, hogy sürgette a határon túli magyarság helyzetének rendezését, és felvetette: vajon elegendő-e, hogy az Országgyűlés csupán tájékoztatást kap a kormánytól az uniós ügyekben.

Kemény és szókimondó megnyilvánulásai eleinte idegennek tűntek a jóval visszafogottabb elődök után. Nem udvariaskodott; nemegyszer kerek perec kijelentette, hogy neki nincs dolga a pártokkal, vannak alkalmak, amikor találkozniuk kell, de ennyi. Korábban alkotmánybírósági elnökként is hárította a Horn-kormány vezetőitől érkező közeledési próbálkozásokat, hasonló okokból. Amikor először találkozott Gyurcsány Ferenccel, a miniszterelnök megkérdezte, hogy hogyan szólíthatja. Sólyom László azt válaszolta: elnök úrnak. A magázódás egyébként nem a kormányfőnek szólt, a köztársasági elnök maga is elmondta, hogy "dzsentri hagyománynak" tartja az azonnali tegeződést. A Sólyom vezette Alkotmánybíróságon is az volt a szokás, hogy az üléseken még azok a tagok is "bíró urazták" egymást, akik egyébként tegeződtek egymással, és ez csak egyike volt a bíróság komolyságát, a hely szellemét megteremteni kívánó formális szokásoknak.

A szocialista párt számára eleinte úgy tűnhetett, hogy a köztársasági elnök "jobbra húz". Miután azonban Sólyom László - ígéretéhez híven - visszahúzódott a szereplésektől, a miniszterelnöki kabinet korrekt viszonyt alakított ki az államfővel és annak hivatalával. Kiváló volt az együttműködés például a köztársasági elnök egyik szívügyében, hogy ne a Zengőn épüljön radarállomás - állítják a kabinetben. Gyurcsány Ferenc kifejezetten jó véleménnyel van róla, tiszteli - mondta az [origo]-nak a miniszterelnök egyik munkatársa.

Kormányközeli források szerint viszont a köztársasági elnöknek két hiányossága van: nem ért a gazdasági ügyekhez, és nincs külpolitikai rutinja. Utóbbira példaként említették diplomáciai körökben, hogy hivatalos megbeszéléseken "hajlamos elkalandozni az alkotmányozás rejtelmeire", és azt is, hogy nehezen értelmezhető az általa kezdeményezett "zöld elnökök hálózata". Sólyom László javaslatára megszűntek azok a hétfő reggeli találkozók, amelyeken a miniszterelnökkel és a házelnökkel közösen vitatták meg az ország dolgait. A protokoll-reggelik helyett az államfő úgy döntött, legyenek inkább konkrét ügyekben érdemi megbeszélések.