A diákok fele nem tudja, ki van kormányon

Jót tenne az országnak, ha lecserélődne a politikusi gárda - vélekedik a 15 és 17 évesek többsége egy kutatás szerint. A középiskolások ugyanakkor alig vannak tisztában azzal, hogy kiket cserélnének le, minden második diák azt sem tudja, hogy az MSZP jelenleg kormányon van-e. A pártok munkájában egyátalán nem szeretnének részt venni a diákok, kizárólag a kampány időszakában segítenék szórólapozással, e-mail továbbításával valamelyik pártot.

Nem igazodnak el a pártokkal kapcsolatos kérdésekben a 15 és 17 éves diákok, alig több mint 50 százalékuk tudja, hogy az MSZP jelenleg kormányon van - derül ki egy kutatásból, amelynek előzetes adatait hétfőn ismertették. Körülbelül ugyanilyen arányban bizonytalanok a diákok abban, hogy a Fidesz ellenzéki párt-e. Azt is csak a megkérdezettek fele tudta, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem tagja a parlamentnek. A kutatásban vizsgáltak közül, a pártokkal kapcsolatos kérdésekben a gimnazisták voltak a legtájékozottabbak, valamivel kevésbé a szakközépiskolások, legkevésbé pedig a szakiskolások.

A politikus gárdát ugyanakkor a diákok több mint háromnegyede, teljes egészében lecserélné, szerintük ez jó hatással lenne az országra. Ugyanilyen sokan vannak azok, akik szerint nem újabb törvényekre van szükség, hanem inkább egy olyan vezetőre, akiben a nép megbízik. Szintén magas a középiskolások körében azoknak az aránya, akik adott esetben az erőszakos fellépést is elfogadhatónak, sőt szükségesnek tartják egy kormányzó párttól.

Civil szervezetekhez, egyesületekhez a diákok egyátalán nem csatlakoznak, pedig sokan szimpatizálnak például a környezetvédőkkel vagy az emberi jogokat védő szervezetekkel. Politikai párt munkájában azonban még elvileg, a szándék szintjén sem szeretnének részt venni. Egyedül azt tartják elképzelhetőnek, hogy a kampány időszakában szórólap osztással, e-mail továbbítással segítsék valamelyik pártot. Otthon általában kevés szó esik a politikáról, a gimnazisták 40 százalékának a családjában beszélgetnek néha a politikai pártokól, a szakközépiskolásoknál ez az arány 30 százalék, a szakiskolásoknál pedig mindössze 20 százalék.

A demokráciát védőpajzsnak tekintik

A demokráciától a tanulók több mint 66 százaléka személyes biztonságot remél, számukra a demokrácia elsősorban azt jelenti, hogy egyenlőek a törvények előtt és mások tisztában tartják a magánéletüket. Kevesebben tartják a demokrácia alapvető részének azt a lehetőséget, hogy beleszólhatnak a politikába, vagy a többpártrendszert, illetve a kisebbségi jogok érvényesülését. "A demokráciát inkább védőpajzsnak tekintik a diákok, aktív résztvevői már kevésbé akarnak lenni" - mondta a kutatás vezetője, Csákó Mihály, az ELTE Szociológia Tanszékékének munkatársa.

Az iskolai demokráciában azt tartják legfontosabbnak a középiskolások, hogy a tanárok tekintsék őket partnernek, az iskolai szabályok vonatkozzanak a tanárokra és a diákokra egyaránt. Sokan azonban úgy látják, hogy a szabályok kialakításába szinte egyátalán nincs beleszólásuk. A megkérdezett gimnazisták 85 százaléka válaszolt úgy, hogy a házirendet kizárólag a tanárok alakítják ki.

Cigány mellé nem ülnek szívesen

A kisebbségek közül leginkább a romákat utasítják el a diákok, közel 45 százalékukat zavarná, ha a padtársuk cigány lenne. Ebből a szempontból a legtoleránsabbak a szakiskolások, feltehetőleg azért, mert nekik van a legtöbb személyes kapcsolatuk cigányokkal. Szintén viszonylag nagy - közel 30 százalékos - az elutasítás a románokkal szemben.

A tavaly év végén végzett kutatásban összesen hétezer 9-dik és 11-dik évfolyamos diák vett részt Baranya, Fejér, Hajdú-Bihar megyében, valamint a fővárosban. A most nyilvánosságra hozott, előzetes adatok 5700 diák válaszait tükrözik. A diákoknak készült kérdőíveket a kutatás készítői előzetesen megmutatták az iskolaigazgatóknak is. A Baranya megyei igazgatók többsége (60%) teljesen közömbös volt, vagyis hozzájárult a diákok megkérdezéséhez, de a kutatás eredményei egyátalán nem érdekelte őket - mondta Péntek Eszter, a Pécsi Tudományegyetem munkatársa. Volt olyan igazgató is, aki a jegyzővel ellenőriztette, hogy nem sért-e valamilyen jogot a kérdések feltevése a diákoknak - tette hozzá a kutatás pécsi vezetője.

Tiefenthaler Eszter