Az Élet és Irodalom (ÉS) a múlt héten Szabó Istvánról írta azt, hogy a világhírű magyar filmrendező fiatalon jelentéseket írt főiskolai diáktársairól és tanárairól a belső elhárításnak. Gervai András az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában végzett több hónapos kutatás után azonosította a "Képesi Endre" fedőnevű ügynököt. Gervai szerint Szabó István a III/III-as csoportfőnökség jogelődjének, a II/5-ös, a belső reakció elhárítását végző osztálynak jelentett 1957 és 1963 között, a Színház- és Filmművészeti Főiskola később híressé vált hallgatóiról. A megfigyeltek között olyan ismert nevek voltak, mint Básti Lajos, Gábor Pál, Jancsó Miklós, Kézdi-Kovács Zsolt, Mécs Károly és Törőcsik Mari.

Szabó István később, a Népszabadságnak nyilatkozva elmondta: két évfolyamtársa kérésére vállalta a feladatot, azért, hogy egy társuk - aki fegyveresen részt vett a Köztársaság téri pártház elfoglalásában - alibije is hiteles legyen. "Hálás vagyok a sorsnak, és utólag büszke lehetek a történtekre. Életem legbátrabb, legvakmerőbb cselekedete volt az állambiztonsági munka. Hiszen ezzel mentettük meg egyik évfolyamtársunkat az 1956-os forradalom után a leleplezéstől és a biztos akasztástól" - fogalmazott a rendező a napilapnak. Szabó ugyanakkor egy vasárnapi tévéműsorban már módosította ezt, és elismerte, magát akarta menteni, mert tudta, ha ellenáll, nagy bajba kerülhet.

Az Élet és Irodalom néhány héttel korábban pedig Szepesi György rádióriporterről és Heltai András külpolitikai újságíróról írta azt, hogy kapcsolatban állt az állambiztonsági hatósággal.

Molnár Gál Péter színikritikus 2004 novemberében ismerte el, hogy besúgó volt. A Népszabadság egykori szerzője 1963-ban írt alá beszervezési nyilatkozatot. Minderre úgy derült fény, hogy a Latinovits Zoltán megfigyelésével kapcsolatos pletykák hatására Bujtor István és Frenreisz Károly, Latinovits két féltestvére, kikérte a Történeti Levéltárból a dokumentumokat. Ebből az derült ki, hogy Molnár Gál Péter jelentett Latinovitsról.

Novák Dezsőről 2004 októberében derült ki, hogy Nemere fedőnéven készített jelentéseket. A Fradi játékosát 1967-ben szervezték be, miután hivatalosan vám- és deviza-bűncselekményen kapták rajta. A Rubicon folyóiratban megjelent írás szerint 1977-ben, Nemere tevékenységének tizedik évfordulóján, a belügyi értékelő jelentésben az állt, hogy "a külföldre utazó sportküldöttségek magatartásáról, nyugati kapcsolatairól, vám- és deviza-bűncselekményekről tájékoztatta szervünket".

Vikidál Gyula énekes 2004 áprilisában személyesen ismerte el Nagy Ferónak, hogy a pártállam idején jelentéseket adott, többek között róla is az állambiztonsági szolgálatnak. Nagy Feró elmondása szerint ugyanakkor Vikidál nem írt jelentéseket, hanem időnként találkozott az állambiztonság embereivel, akik szóbeli információkat kértek tőle. A rockzenész hozzátette: tudomása szerint Vikidál kényszerből adott információkat az állambiztonságiaknak. Megjegyezte: továbbra is barátjának tartja az énekest.