Egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte bűnpártolás miatt a Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa Bácskai Jánost, a maffiaellenes központ korábbi vezetőjét a büntetőügy megismételt, elsőfokú eljárásán. Az ítélet nem jogerős.
Kiss Károly hadbíró alezredes az ítélet indoklásában elmondta: Bácskai János 2003. június 23-án a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) egy, a K&H Equities Rt. tervezett vizsgálatát megelőzően értesítette a rendőrséget arról, hogy a brókercégnél a Pannonplast-üggyel kapcsolatos dokumentumok veszélyben vannak. A tábornok azonban elhallgatta azt, hogy Kulcsár Attila ezt megelőzően tájékoztatta arról, hogy a brókercégnél illegális tranzakciók zajlottak és sikkasztás is történt.
Korábban, első fokon, a Fővárosi Bíróság hivatali visszaélés miatt ítélte el Bácskait és lefokozta, ám az ítélőtábla megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt hatályon kívül helyezte a nem jogerős döntést, és a megismételt eljárás lefolytatására a Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsát jelölte ki.
Bácskai János a vádbeli cselekmények idején, 2003 június-júliusában, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ főigazgatója volt. Az előző bírósági ítélet szerint Bácskai János hivatali hatalmával élve közbenjárt Kulcsár érdekében.
Az ügyészség emellett államtitoksértéssel is vádolta az egykori tábornokot. A vád szerint Bácskai az államtitoksértést azzal követte el, hogy a munkahelyéről hazavitt egy szigorúan titkos minősítésű iratot, és azt az íróasztalán találták meg a Kulcsár-ügyben házkutatást tartó katonai ügyészek. A korábbi bírósági döntés szerint azonban ezzel nem követett el államtitoksértést a vádlott, már csak azért sem, mert nem kerültek illetéktelen kezekbe a dokumentumok. A tábornok mindvégig tagadta a terhére rótt cselekmények elkövetését.