Mit ígér az MDF?

Az MDF visszaadná az alapfokú művészeti oktatási intézmények korábbi normatív támogatását. A középfokú oktatásban helyre kívánja állítani a gazdaság igényeinek megfelelő arányt a szakképzés és a gimnáziumi képzés között.

Leegyszerűsítené az általa bonyolultnak és költségesnek tartott kétszintű érettségi vizsga rendszerét.

A fogyatkozó gyereklétszám miatt, támogatná a felszabaduló pedagógusok át- és tovább képzését, lehetséges foglalkoztatóként a közművelődési intézményeket, a szociális szférát és a civil szervezeteket jelöli meg.

Az MDF az államilag finanszírozott felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók számát és a képzési ágak közötti megoszlását is a munkaerőpiaci igényekhez igazítaná. Ugyanakkor megemelné a hallgatói normatívát, de a többletet nem szociális támogatásokra aprózná el, hanem 2006 szeptemberétől, 30 százalékkal magasabb összegű tanulmányi ösztöndíjat adna.

A szociálisan rászorulókat kizárólag az Esély a tanulásra és a Bursa Hungarica ösztöndíjakon keresztül támogatná. Az államilag finanszírozott doktoranduszok keretlétszámát 50 százalékkal növelné és az ösztöndíjukat is emelné. Az MDF elfogadja a magántőke bevonását a felsőoktatási fejlesztésekbe, ha a terhek nem hárulnak vissza a hallgatókra.

Milyen ellenérvek vannak?

Az ösztöndíj emelésére vonatkozó elképzelés ugyan nyilván minden hallgató tetszését elnyerné, a források előteremtése azonban okozhat gondokat.

Az SZDSZ szerint csak megfelelő gyermeklétszám és megfelelő feltételek esetén szabad fönntartani az óvodákat és az alsó tagozatokat. A liberálisok szerint ugyanis a minőségi oktatást nem lehet garantálni minden kistelepülésen.

Mit tett, amikor kormányon volt?

Koalíciós partnerként, az MDF hozzájárult az Orbán-kormány oktatáspolitikai intézkedéseinek megvalósításához. A Dávid Ibolya vezette Igazságügy Minisztérium részt vett  a felnőttképzésről szóló törvény kodifikációs folyamatában. (2001/CI). Az MDF támogatta a diákhitel beveztését és a tandíj eltörlését. Helyeselte a felsőoktatási intézmények összevonását. Az Orbán-kormány idején vezették be a közoktatásban a kerettantervet, és függesztették fel a 6+6-os képzési rendszerre való egységes áttérést.