Átalakítás helyett házhoz megy a bíróság

Vágólapra másolva!
A bíróságok mindössze 30 százaléka akadálymentes, a többi bírósági épületből vagy teljesen kiszorulnak a kerekesszékesek, vagy csak nagy nehézségek árán jutnak be. Emiatt már többször is volt rá példa, hogy a bírósági tárgyalást a mozgáskorlátozott lakásán kellett megtartani. Legutóbb a Pesti Központi Kerületi Bíróságot marasztalták el az akadálymentesítés elmaradása miatt.
Vágólapra másolva!

"A múlt héten Kaposváron kellett egy bírósági tárgyalást egy lakásban tartani, mert az illetékes bíróság nem akadálymentes" - mondta az [origo]-nak Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöke. A Somogy Megyei Bíróság a veszprémi esettel kapcsolatban az [origo]-val közölte: a városi bíróság egyik épülete valóban nem akadálymentes, de a MEOSZ elnöke által említett helyszíni tárgyalásra nem ezért, hanem a mozgáskorlátozott egyéb egészségi problémája miatt volt szükség.

A kaposvári eset azonban nem egyedi, többször előfordult már az országban, hogy házhoz kellett mennie a bíróságnak mozgáskorlátozottakhoz, mert a bíróság épületébe kerekes székkel nem lehet bejutni. A bíróságok mindössze 30 százaléka akadálymentes, a többi épületből vagy teljesen kiszorulnak a kerekesszékesek, vagy csak nagy nehézségek árán jutnak be.

Legutóbb a Pesti Központi Kerületi Bíróságot marasztalta el az Egyenlő Bánásmód Hatóság az akadálymentesítés elmaradása miatt. A jogerős határozat szerint a bíróságoknak különös gondot kell fordítania az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés esélyének megteremtésére.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság épületét idén felújítják, ezzel együtt megoldják a mozgáskorlátozottak bejutását is az épületbe. Jelenleg a bejáratnál található lépcsősor okoz gondot a kerekesszékeseknek, az épületben már lifttel lehet közlekedni.

A bíróságok többnyire pénzhiánnyal magyarázzák az átalakítások elmaradását. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a Weborvosnak nyilatkozva azt mondta, hogy az akadálymentesítés várhatóan a jövőben is háttérbe szorul a forráshiány miatt.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége már több próbapert is indított az akadálymentesítés hiánya miatt, ezekben az ügyekben eddig két jogerős ítélet született. Mindkét esetben sikerült egyezségre jutni, miután az érintett intézmény megígérte, hogy rövid időn belül átalakítja épületét. A martonvásári önkormányzat például vállalta, hogy az orvosi rendelőt idén május 31-ig akadálymentessé teszi. A MEOSZ elnöke szerint az ehhez hasonló egyezségek kedvezőek, mert így viszonylag rövid időn belül elérik céljukat.

Az akadálymentesítés határidejéről szóló törvénymódosítást a napokban küldte vissza az országgyűlésnek Sólyom László köztársasági elnök, mert túl távolinak találta az időpontokat, melyeket a törvénymódosításban kitűztek. A törvénymódosítás az állami szervek esetében 2010. december 31-ig tolta volna ki az akadálymentesítés határidejét, a helyi önkormányzatok esetében pedig 2013. december 31-ig. Korábban az akadálymentesítés végső dátuma 2004. december 31. volt. Sólyom László szerint a határidők ilyen mértékű kitolása jelentősen hátráltatná a fogyatékkal élők integrációját.

Tiefenthaler Eszter