Egyre több pénzt visznek el a félkarú rablók

Rekordot döntött tavaly a szerencsejátékokon elveszített összeg nagysága, amely meghaladta egy év alatt a 77 milliárd forintot. A játékfüggőket kezelő orvos szerint annyi a beteg, hogy el se tudják látni őket, pedig csak a kezelésre szorulók töredéke fordul hozzájuk. A betegek kilencven százaléka férfi, akikre leginkább a nyerőautomaták a veszélyesek.

"Az egyik oka a rekordösszegű pénzvesztésnek az új játékok megjelenése, ami mellett a kaszinók szolgáltatási színvonalát súroló új szalonok megjelenése is mind több pénz elköltésére ösztönzi a játékosokat" - mondta el az [origo]-nak Schreiber István, a Szerencsejáték Szövetség elnöke. A szervezet adatai szerint 77 milliárd forint volt a különféle pénznyerő játékok árbevétele 2005-ben, ami tíz százalékkal haladja meg 2004 adatát.

A magyar ember nyerni akar

Schreiber István szerint míg vidéken fokozatosan csökken a - főként kocsmákban, presszókban elhelyezett - gépek száma, addig Budapesten egyre több színvonalas pénznyerőszalon nyílik. Az elnök szerint ezekben a legnépszerűbbek a közbeszédben csak félkarú rablónak nevezett játékok, bár ő ezt a kifejezést negatív kicsengése miatt nem szereti.

Az elnök azt tapasztalja, hogy lassan kezd Magyarországon is a helyére kerülni a szerencsejáték-kultúra, amelynek lényege nyugati országokban nem a pénz, hanem a játék. Schreiber István szerint kétféle játékos van: nyugaton jellemzően az emberek egy előre meghatározott összeggel egy előre meghatározott időt játszanak, ami mellett pluszban kapnak még egy nyerési lehetőséget is. Ők lassabban játszanak, és főként kártyajátékokkal.

Nálunk viszont sokáig az a típus volt a jellemző, aki gyorsan játszik, és célja egyértelműen a haszonszerzés, a pénznyeremény. A Szerencsejáték Szövetség elnöke szerint ők járnak, jártak zömében az országban fellelhető közel húszezer helyre, ahol ilyen gépek üzemelnek.

Növekszik a betegek száma

"Tizenöt éve még nem létezett ilyen típusú betegség nálunk, de az utóbbi időben növekszik a a játékfüggők száma. Most nagyon sok beteg van, ám csak a töredék fordul hozzánk segítségért, de azt se tudjuk ellátni" - közölte megkeresésünkre Németh Attila, aki a Nyírő Gyula Kórházban működő, játékfüggőket kezelő osztály vezetője. Ilyen részleg ma Magyarországon egyedül a budapesti kórházban működik.

A hazai játékfüggők számát megtippelni sem akarta Németh Attila, felmérés erről nálunk még nem készült. Azt viszont elmondta az orvos, hogy Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban az ottani adatok szerint a lakosság legalább 1 százalékát érinti ez a betegség. "Ez a fajta függőség pontosan ugyanúgy alakul ki, mint az alkohol, a nikotin vagy a drog esetében. Az addikcióra hajlamos egyéneknél kialakul, ha gyakran játszanak szerencsejátékokkal, akik nem hajlamosak erre, azoknál nem" - mondta az osztályvezető.

A Nyírő Gyula Kórház osztályán az oda jelentkező betegeket három hónapos kezelés során próbálják elszakítani szenvedélyüktől, egyszerre 15-20 beteggel tudnak foglalkozni. A pszichoterápiával kezelt betegeknek az első két hónapban a kórházban kell maradniuk. Mint Németh Attila elmondta, a betegek kilenceven százaléka férfi, a korhatár 20 és 65 év között van, átlagosan harmincasok. A két éve működő osztályon eddig leginkább olyanokat gyógyítottak, akik nagy összegeket veszítettek a kaszinókban vagy a félkarú rablóknál, és az után kértek orvosi segítséget, miután az eladósodásuk miatt tönkrement a magánéletük.

Lencsés Csaba