Katona Kálmán, az MDF országos választmányának elnöke szerint Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter közvetlenül felelős azért, hogy a Balaton déli partjának települései és a Sió-menti térségben élők szenvednek a belvizek miatt. A tárcavezető úgy reagált, hogy januárban 2 milliárd forintot adtak a rendkívüli esetek megelőzésére.

Katona Kálmán vasárnapi - a víz világnapja alkalmából is tartott - budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: az elmúlt négy esztendő pénzügyi, morális és szakmai tekintetben olyan károkat okozott a vízügyi szolgálatnak, hogy azt egy következő kormány nagyon nehezen tudja majd rendbe hozni.

A politikus a balatoni belvízhelyzetről kifejtette:  Persányi Miklós nem tartja be a siófoki zsilip üzemeltetési szabályzatát, saját hatáskörébe vonta a vízszint szabályozásával kapcsolatos döntést, így a vízügyi igazgató nem intézkedhet, csak felterjesztéssel élhet a miniszter felé.

A kisebbik ellenzéki párt politikusa a miniszter személyes felelősségébe sorolta azt is, hogy nem hajtottak végre két kormányhatározatot. Egyrészt a Sió-csatorna medrének és zsilipjének rendbetételéről, különös tekintettel a csatorna felső szakaszára, másrészt a vízgazdálkodási társulások két évig nem kaptak állami támogatást.

Katona Kálmán felrótta, hogy a miniszter utasítására tavaly szeptemberben abbahagyták a vízleeresztést, annak ellenére, hogy az úgynevezett menetgörbe 135 centiméteres vízszintet jelzett és az előrejelzések alapján erős havazásra lehetett számítani.

A politikus elmondta, hogy napról-napra nő a Balaton vízszintje, a Zala folyóból több víz érkezik a tóba, mint amit a Sió-csatorna el tud vezetni, mivel a csatorna zsilipjeinek egyik felét nem lehet teljesen kinyitni, illetve a csatorna "érdessége" szakmai kifejezéssel nagysúrvadásos és növényzettel benőtt.

Katona Kálmán szerint ennek következménye, hogy az oldalfolyókat le kellett zárni, 56 helyen átemelni a vizet, így a Sió mellett belvizektől szenved a lakosság. A várható problémák közül a politikus kiemelte, hogy a déli parton leesett csapadék nem tud befolyni a Balatonba, a partvédő műveket pedig kisodorta a vihar.

A választmányi elnök - aki elmondása szerint a sorkatonai szolgálat megszűnése kapcsán is aggodalommal figyeli az árvízveszélyt - mindehhez hozzáfűzte, hogy további 20 centiméteres vízszintnövekedés várható.

Persányi: 2 milliárdot adtunk a megelőzésre

Forrás: EPA/Matteo Bazzi
Persányi: "Elvégeztük a szükséges munkákat"

"Szakmai hibáktól hemzseg ez az állítássorozat" - mondta Persányi Miklós az MTI-nek. A miniszter leszögezte: sem a Balaton, sem a Sió-csatorna nem szenved a belvíztől, a múlt heti vihar hatására alacsonyabb vízszintnél is kiöntött volna a tó.

A miniszter az állami támogatásokkal kapcsolatban elmondta: a vízgazdálkodási társulások az önkormányzatokhoz és vízügyi szervezetekhez hasonlóan a kormánytól januárban 2 milliárd forintos keretet kaptak a rendkívüli prevenciós költségekre.

Emlékeztetett arra is, hogy tavaly a vízeresztés elrendelésekor a csatorna karbantartását és tesztüzemelését is elvégezték, majd ezt követően a csatorna a jég beállásáig lényegében folyamatosan üzemelt, és már a jég eltűnése előtt megkezdték a leeresztést.

Ugyanakkor megjegyezte: egyetért a csatorna teljes újjáépítésének tervével, amire a második Nemzeti Fejlesztési Tervből szánnak pénzügyi keretet.

Tavaly a vízeresztés megkezdésekor a Fidesz zöld tagozata országos tiltakozó akciót indított a médiában, és a vízeresztés megindításának lehetséges okaként az ellenzék akkor "telekspekulációt" is emlegetett - emlékeztetett Persányi Miklós.
 
Elmondta: azért vonta magához a víz további leengedésének jogát, hogy ne következzen be olyan helyzet, mint 2000-ben, amikor szezon előtt engedtek le jelentős mennyiségű vizet a Balatonból. Ezért azt lehetne mondani, hogy akkor Katona Kálmán volt a felelős a lépés turizmusra gyakorolt negatív hatásáért és az alacsony vízállásért - jegyezte meg.