Zsákutcába vihetik a nőket az új ötletek is

2006.03.23. 11:49

Bár a nagyobb pártok egyaránt azt tervezik, hogy távmunkával és részmunkaidővel segítik a családanyák munkához jutását, ezek az elképzelések akár vissza is üthetnek. A külföldi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy ezzel még inkább elvágják a nőket attól a lehetőségtől, hogy vezető pozíciókhoz jussanak. A megoldást talán az jelentheti - és egyes országokban már vannak erre példák -, ha a férfiakat jogszabállyal kényszerítik rá arra, hogy részt vállaljanak a gyereknevelésben.

"A játszóházban egyedül vagyok a gyerekkel apukaként, de nem néznek ki egyáltalán, sőt jobban odafigyelnek rám" - mondta az [origo]-nak egy édesapa, aki 20 hónapos kisfiával van otthon gyeden. Feleségével ők azon kevés magyar párok közé tartoznak, akik úgy döntöttek, hogy a gyed második felét az édesapa veszi igénybe. Attól tartottak ugyanis, hogy ha az édesanya egy évnél hosszabb időre esik ki a munkából, akkor elveszíti irodai állását. A pedagógus édesapánál viszont nem jár nagy kockázattal az egy-két éves kihagyás.

A férfiak nagyobb családi szerepvállalására Magyarországon szinte mindig kényszerből kerül sor, pedig ez lehet az egyik kulcsa annak, hogy a nők karrierje ne torpanjon meg a gyerekvállalás miatt. Nem feltétlenül szolgálja ugyanis az édesanyák érdekeit a hosszúra nyúló anyasági szabadság és a nyugat-európai országokban gyakran előforduló - és a magyar pártok által is szorgalmazott - részmunkaidős alkalmazás, ezek a lehetőségek gyakran teljesen elvágják a nők karrierépítési lehetőségeit. Tapasztalatok szerint a részmunkaidő azért nem segíti elő a nők karrierépítését, mert a munkahelyeken általában kevésbé számít elismert munkatársnak, aki ilyen feltételek mellett dolgozik, és az érte járó fizetés is jóval kevesebb.

Két évvel ezelőtti adatok szerint a kétszáz legnagyobb európai vállalat vezetőségében mindössze 8 százalék a nők aránya, miközben egyetemi és főiskolai végzettséget nagyjából ugyanannyi nő szerez, mint férfi. Magyarországon is csak elvétve találni olyan nagyobb céget, amelynek élén nő áll, az igazgatói posztokat a legtöbb vállalatnál férfiak töltik be. Van olyan állami tulajdonban lévő társaság, ahol a 12 igazgatói poszt közül csak kettőt sikerült nőnek elnyernie. A kevés női vezető pedig többnyire a kommunikációs vagy a HR osztály élén áll, a vállalati kulcspozíciókat férfiak töltik be.

"A vezető pozícióban lévő férfiak megszokták, hogy újabb férfit tesznek meg igazgatónak, de a nők is inkább azt támogatják, hogy férfi legyen a főnökük" - mondta az [origo]-nak Szabó Zsóka, a Nők a Holnapért Alapítvány elnöke. Szerinte elsősorban a társadalmi beidegződések gátolják a nők előrejutását. Kevés nő hiszi el, hogy képes ellátni egy vezetői pozíciót. A fiatal nők attól tartanak, hogy a karrierjük miatt le kell majd mondaniuk a gyerekvállalásról, 45 év fölött pedig egyelőre kevés babér terem a magyar nőknek - mondták női karrierekkel foglalkozó civilek.

Több hazai példa támasztja alá, hogy a vezetői székre pályázó nőknek szakítaniuk kell a hagyományos családmodell követésével. "Adódott egy új munkalehetőség, emiatt költöznünk kellett, és egy ideig a férjem volt otthon a gyerekkel" - mondta az [origo]-nak Kupi Krisztina, a gödi Pólus Palace Hotel műszaki igazgatója. A szálloda üzemeltetéséért, fejlesztéséért felelős 30 éves igazgatónőnek éjjel-nappal számítania kell rá, hogy be kell mennie munkahelyére, a rugalmas munkaidő viszont lehetővé teszi számára, hogy ha úgy adódik, családi ügyeket is el tudjon intézni napközben.

"Szervezés kérdése" - mondta az [origo]-nak a munka és a család összeegyeztetésével kapcsolatban Békefi Veronika, a Neckermann Magyarország ügyvezetője, aki 1993 óta irányítja az utazási irodát. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy némi lelkiismeret-furdalással gondol vissza arra az időszakra, amikor esténként nem tudott mindig otthon lenni, ezért szüleire és férjére hárultak a gyerekekkel kapcsolatos tennivalók.

"A nők általában több érzelmet visznek a vezetésbe, de ez nem is baj egészen addig, amíg az érzelmek nem kerülnek túlsúlyba" - mondta Békefi Veronika. Szerinte a női vezetők általában lassabban döntenek, mert a férfiaknál hosszabban mérlegelik az eshetőségeket. "A döntést követően viszont nagyon kevés olyan eset volt, hogy utólag kétségek gyötörtek volna" - tette hozzá.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK