Kilencméteres halat is szeretnének a Dunába

Vágólapra másolva!
Kék és tiszta lesz a Duna, és akár strandolhatunk is a benne Budapest vezetői és az uniós miniszter szerint, ha sikerül megvalósítani a főváros száz százalékos szennyvíztisztítását. A folyóban akár olyan régen látott halak is újra megjelenhetnek, mint a kilencméteresre is megnövő viza.
Vágólapra másolva!

"1990-ben a főváros szennyvizének még csak 10 százaléka ömlött megtisztítva a Dunába, ez az arány idén már eléri az 50 százalékot, 2010-re pedig már a budapesti szennyvíz 100 százaléka biológiai tisztítás után kerül a folyóba. Ez elsősorban a csepeli központi szennyvíztisztító telep megépítésével valósulhat meg" - mondta a rendezvényt megnyitó beszédében Demszky Gábor főpolgármester.

A 22 méter hosszú, végigjárható akvárium kiállítóterében élethű dunai halat formázó plasztikákkal és 3D animációs eljárással mutatják be a Duna élővilágát, például az akár 9 méteresre is megnövő viza halat, amely valaha a legnagyobb hazai folyóban is megélt. A helyszínen egy "vizes" laboratórium is kipróbálható, amelyben a víz útját és a víz tisztítását modellezik.

"Újra strandolhatunk majd a Dunában" - mondta Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, aki gyerekkori emlékeit idézte, amikor még lehetett fürdeni a folyóban. A miniszter szerint erre már csak 5-7 évet kell várni, addigra fejeződik be a csepeli szennyvíztisztító megépítése, amely Baráth szerint az Európai Unió legnagyobb környezetvédelmi beruházása. "A cél, hogy a viza, kecsege megjelenjen és a süllő is jól érezze magát" - tette hozzá Vajda Pál főpolgármester-helyettes, aki szerint "látni fogjuk kikékülni a Dunát".

Európa jelenleg legjelentősebb környezetvédelmi beruházásának, az ÉLŐDUNA projektnek a teljes értéke 530 millió euró, amelynek 65 százalékát az Európai Unió kohéziós alapja, 20 százalékát a magyar költségvetés, míg a fennmaradó 15 százalékát a fővárosi önkormányzat finanszírozza. A beruházás eredményeképpen 2009-re elkészülnek a kapcsolódó létesítmények, így a budai főgyűjtő, az átemelő-telepek, a folyó alatti átvezetések, valamint a komposztálótelep. A próbaüzemet követően 2010-ben átadják a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepet, amelynek köszönhetően a Dunába jutó szennyvíz közel száz százalékban biológiailag tisztított lehet.

Gergely Zsófia