A Fidesz plakátján szomorú férfiarc mellett 436 ezer munkanélküliről olvashattunk, a szocialisták pedig folyamatosan azt bizonygatják, hogy a helyzet korántsem annyira kétségbeejtő, mint ahogy az ellenzék állítja. Sőt, azt mondják, hogy a kormányváltás óta a foglalkoztatottak száma nőtt.
A látszólag egymásnak ellentmondó adatok megértéséhez érdemes tudni, a statisztikusok mit értenek a munkanélküliséggel kapcsolatos fogalmakon. A definíciók áttekintéséhez tegyük fel, hogy egy tanárnőt elbocsátanak az állásából.
Munkanélküli: Ő csak akkor számít munkanélkülinek a Központi Statisztikai Hivatal táblázatai szerint, ha a felmérés hetében már nem dolgozott, a megelőző négy hétben próbált munkát keresni, ha pedig találna egy alkalmas iskolát, már akár két hét múlva elkezdené tanítani a gyerekeket.
Foglalkoztatott: Aki a felmérés hetében legalább egy órát dolgozott fizetségért, már a foglalkoztatottak közé tartozik, csakúgy, mint aki betegség vagy szabadság miatt éppen távol maradt a munkahelyétől.
Gazdaságilag aktív: Így nevezzük a foglalkoztatottakat és a munkanélkülieket együttesen.
Gazdaságilag nem aktív: A nyugdíjasok, a nappali tagozaton tanulók, a háztartásbeliek, a kisgyerekükkel otthon maradók és idényen kívüli idénymunkások teszik ki a gazdaságilag nem aktívak csoportját, de ide sorolják az úgynevezett passzív munkanélkülieket is.
Passzív munkanélküli: A példaként említett tanárnő akkor tartozna ide, ha esélyeit annyira rossznak tartaná, hogy nem is próbálkozna munkakereséssel, bár két héten belül ki tudna állni a katedrára.
Regisztrált munkanélküli: Regisztrált munkanélküli akkor lenne a pedagógusból, ha nyilvántartásba vetetné magát a Foglalkoztatási Hivatal területileg illetékes kirendeltségével. Az aktuális támogatási rendszertől függ, hogy mennyire éri meg ezt tenni. A Foglalkoztatási Hivatal legutóbbi, februári statisztikája 445 084 regisztrált munkanélküliről és nyilvántartott álláskeresőről számol be.
A regisztrált munkanélküliek és a KSH-definíció szerinti munkanélküliek csoportja közt természetesen nagy az átfedés, de bőven akadhatnak olyan emberek, akik csak az egyik vagy a másik csoportba esnek bele. A munkanélküliségi ráta a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktívakhoz viszonyított aránya, kiszámításánál azokat nem veszik figyelembe, akik nem is keresnek állást. Ezek alapján tehát a munkanélküliek száma nemcsak akkor nőhet, ha újabb elbocsátások történnek, hanem akkor is, ha például az állástalan tanárnő mégiscsak elkezd munkát keresni.
A foglalkoztatási ráta azt mutatja meg, milyen a foglalkoztatottak aránya a megfelelő korcsoportba tartozókhoz, azaz a 15 és 74 év közöttiekhez viszonyítva. Elképzelhető, hogy a foglalkoztatottak száma csökken, a ráta viszont nem, mert a népesség fogy.
Fontosabb adatok 1998 és 2006 között (forrás: KSH)
Fogl. | Munka-nélküliek | Gazd. nem aktívak | Passzív munka- nélküliek | 15-74 év közötti népesség | Munk. ráta | Fogl. ráta | |
1998 | 3 millió 695,6 ezer | 314 ezer | 3 millió 792,7 ezer | 110,4 ezer | 7 millió 802,3 ezer | 7,8% | 47,4% |
1999 | 3 millió 809,3 ezer | 285,3 ezer | 3 millió 693,1 ezer | 110 ezer | 7 millió 787,7 ezer | 7% | 48,9% |
2000 | 3 millió 856,2 ezer | 263,7 ezer | 3 millió 659,6 ezer | 108,2 ezer | 7 millió 779,5 ezer | 6,4% | 49,6% |
2001 | 3 millió 868,3 ezer | 234,1 ezer | 3 millió 670 ezer | 109,3 ezer | 7 millió 772,4 ezer | 5,7% | 49,8% |
2002 | 3 millió 870,6 ezer | 238,8 ezer | 3 millió 652,8 ezer | 117,6 ezer | 7 millió 762,2 ezer | 5,8% | 49,9% |
2003 | 3 millió 921,9 ezer | 244,5 ezer | 3 millió 578,5 ezer | 99,9 ezer | 7 millió 744,9 ezer | 5,9% | 50,6% |
2004 | 3 millió 900,4 ezer | 252,9 ezer | 3 millió 567, 9 ezer | 109,2 ezer | 7 millió 721,2 ezer | 6,1% | 50,5% |
2005 | 3 millió 901,5 ezer | 303,9 ezer | 3 millió 517,1 ezer | 110,8 ezer | 7 millió 722, 5 ezer | 7,2% | 50,5% |
2005. dec. - 2006. febr. | 3 millió 882,9 ezer | 326,5 ezer | 3 millió 512,7 ezer | n.a. | n.a. | 7,8% | 50,3% |