"Sok helyen mondták, hogy a bölcsész tudással nem tudnak mit kezdeni munkatapasztalat nélkül" - mesélte egy szociológia szakot végzett lány, aki diploma után hónapokig hiába keresett állást. "Én csak négy hónap után kaptam munkát komoly kompromisszumok árán, mint HR-koordinátor egy hostess ügynökségnél" - tette hozzá.
"A munkáltatóknak sokszor vannak fenntartásaik. Vannak olyan állások, ahol egyértelműen túlképzettek a bölcsészek és előfordul, hogy egyszerűen nem értik, miért akar valaki ilyen végzettséggel mondjuk recepciós lenni" - mondta. Szerinte a munkáltatók azt is jól tudják, hogy az alacsonyabb pozíciókból "az első adandó alkalommal lelépnek" a frissdiplomások, így nem szívesen alkalmazzák őket.
A frissdiplomásokkal is sokszor van gond a lány szerint: a legtöbben tapasztalatlanok interjúhelyzetben, ráadásul a többség az egyetemi évek alatt egyáltalán nem gondol az elhelyezkedésre, és később nem tudnak mit beírni az önéletrajzukba. "Az egyik minisztériumban is próbálkoztam, ott megmondták, hogy PhD-hallgatók állnak sorba akár minimálbérért, annyira szükségük van a tapasztalat-szerzésre".
Egyre többen vannak a diplomások, és a munkaadók ma már egy-két éves gyakorlatot várnak el - mondta az egyik nagy fejvadász cég munkatársa az [origo]-nak. "Szakirányban elindulni valóban nagyon nehéz frissdiplomásként: ők nagy számban legfeljebb asszisztensként, recepciósként kapnak munkát" - magyarázta. Szerinte korábban sok cégnél jellemző volt a betanítási idő, vagyis vállalták, hogy ezzel "ráállítsák a pályára" a kezdőket. Ma már kevesebb az ilyen, a nagyobb cégeknél sokszor nincs erre idő - vélte az ügyintéző.
Tíz éve még jóval kevesebb diplomát osztottak
A tavaly szeptemberi adatok szerint 1800-nál is több frissdiplomás pedagógus (azaz bölcsész) jelentkezett be munkanélküliként a munkaügyi központokban. Ők azok, akik diplomázás után, egy éven belül nem találtak állást, de jelentős lehet a nem nyilvántartottak száma is. Több mint 1400 mérnökvégzettségű frissdiplomás is bejelentkezett - ez az adat, a kevésbé piacképes mérnöki szakokon végzetteket jelöli -, a harmadik helyen a közgazdászok állnak, csaknem 1200-an - az Állami Foglalkoztatási Szolgálat az [origo]-hoz eljuttatott adatai szerint. Sokan vannak az elhelyezkedni csak nehezen tudó jogászok is. A számok ugyanakkor nem szólnak arról, hogy ha egy frissdiplomás végül talál munkát, az mennyire felel meg a végzettségének.
Évente, Magyarországon, átlagosan ötvenezren végeznek felsőoktatási intézményben, közülük, a legfrissebb nyilvántartások szerint 12,7 százalék nem talál egy év alatt munkát. Ez a munkaügyi minisztérium szerint az uniós átlag feletti arány. A jelenség ugyanakkor újnak számít: hazánkban 1995 után ment végbe a "felsőoktatás expanziója": vagyis ekkortól emelkedett ugrásszerűen az egyetemre, főiskolára bejutók száma. Ebben, annak ellenére sem tapasztalható lényeges visszaesés, hogy közben fogy a népesség - mondta az [origo]-nak Schranz Edit, a munkaügyi minisztérium illetékese.
Nyugat-Európában ez a folyamat már korábban végbement. Nálunk a diplomák piaci értéke 2000-ig nőtt, azután azonban lelassult, majd csökkent - vagyis a pályakezdő diplomás munkanélküliség csak az elmúlt években vált jelentőssé. Ahogy egyre több frissdiplomás lett, a középfokú végzettséget igénylő állások közül is sokat ők foglaltak el és kiszorították a többieket.
Jelenleg, egyébként az összes nyilvántartott álláskereső 4 százaléka rendelkezik diplomával. A pályakezdő álláskeresők között (akik körében mindenféle végzettségű 15-30 évesek szerepelnek) 8,5 százalék a diplomások aránya. Az ide vonatkozó munkanélküliségi mutatók februárhoz képest javultak.