A mákostészta-effektus is beleszólhat az eredménybe

Vágólapra másolva!
Nyolc nappal a választások első fordulója előtt közölhetnek utoljára mérési adatokat a közvélemény-kutató cégek. Az [origo] összegyűjtötte a legfrissebbeket, és megpróbál  a számok mögé nézni: vajon mi befolyásolja a részvételi arányt és a bizonytalanok szimpátiáját, melyik miniszterelnök-jelölt, melyik társadalmi csoportban népszerűbb és persze ki az esélyesebb. Elemzésünkből az is kiderül, hogy mi köze a választásoknak a mákos tésztához.
Vágólapra másolva!

Március 31-én reggel rendelkezésünkre állnak a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok, amelyeket a cégek - a törvény adta lehetőséggel élve - legkésőbb nyolc nappal a választások előtt közölhetnek. A felmérések alapján a Fidesz és az MSZP szoros versenyben van - többen minimális szocialista előnyt mértek -, és miután az SZDSZ bejutására is van esély, ezért a jelenlegi koalíció maradásával számolnak. Igaz - a kutatások szerint - , a liberálisok kimaradásával a Fidesznek lenne nagyobb esélye a kormányalakításra. Ezek tehát a számokból következő alapkövetkeztések, vannak azonban még kérdések.

Ha esik, ha fúj

Sok mindenben vitatkoztak egy múlt heti kerekasztal-beszélgetésen a közvélemény-kutató cégek vezetői, de egy dologban megegyeztek: a legnehezebb azt megmondani, hogy mekkora lesz a részvételi arány április 9-én. Annak ellenére fenntartják ezt a véleményüket, hogy a kutatók egymástól független mérési adatai nagyjából ugyanazt mutatják: 60-65 százalék körüli lesz azon választópolgárok aránya, akik biztosan elmennek szavazni. 2002-ben ez a szám rekordnagyságú volt, akkor a választók 72 százaléka vett részt az első fordulóban.

Hann Endre, a Medián elnöke a következő hasonlattal oldja fel az egybeeső adatok és a kutatók által mégis hangoztatott bizonytalanság közötti ellentmondást: "A pártszimpátia vélemény, míg a szavazás már viselkedés. Azt bármikor meg tudja mondani mindenki, hogy szereti-e a mákos tésztát, azt viszont már nem biztos, hogy két hét múlva, a vasárnapi ebéd alkalmával eszik-e ilyet vagy sem. Az már sok mindentől függ" - mondja a kutató.

A szakirodalom szerint sok más bizonytalansági tényező között ilyen lehet az időjárás; csak éppen a hatásokat illetően nehéz biztosat mondani. Hann Endre szerint azt is megingathatja az eső vagy a szél, aki két héttel korábban még azt mondta a kérdezőbiztosnak, hogy márpedig ő részt vesz a szavazáson. A Medián elnöke szerint ugyanakkor az időjárás hatására sincs biztos recept: az esős, kellemetlen idő könnyen otthon tarthatja az embereket, a verőfényes napsütés kirándulásra ösztönözhet. Ugyanakkor - időjárástól függetlenül - olyanok is elmehetnek, akik a biztosoknak csupán dacból azt mondták korábban: "engem nem érdekel, utálom a politikát".

Nem rejtőzködünk, nem titkolódzunk

Nem csak a részvételüket biztosra ígérők, hanem a bizonytalanok is kevesebben vannak most, mint négy éve. Sokak szerint 2002-ben az úgynevezett rejtőzködő, vagy ahogy Závecz Tibor, a Szonda Ipsos kutatásvezetője az említett beszélgetésen nevezte, a titkolódzó szavazók (egészen pontosan a titkolódzó MSZP-s szavazók) döntötték el a végeredményt. A cégek adatait nézve most azok aránya 5-10 százalékkal kisebb, akik nem akarják kinyilvánítani a pártpreferenciájukat.

Medián TÁRKI Szonda Ipsos Capital R. Marketing C.
MSZP 44 43-46 46 44,7 44
Fidesz 44 39-43 43 41,1 43
SZDSZ 5 5-6 5 5,8 5
MDF 3 3-4 3 5,5 4
Pártok százalékos támogatottsága a biztos pártválasztók körében)

"Most nincs félnivalójuk az embereknek, most egyszerűen nincs olyan hangulat, mint négy éve" - ad magyarázatot a miértre Sík Endre, a TÁRKI szociológusa. Emellett fontosnak tartja a kutató, hogy most egyik oldal sem veszíthet nagyon, mivel rendkívül szoros befutó várható, vagyis a vesztesnek - és szimpatizánsainak - sem lesz oka arra, hogy nagyon szégyenkezzen. "Nem lesz szégyen veszíteni" - állítja Sík. Szerinte most leginkább a szélsőséges kis pártok szavazói azok, akik nem szívesen nyilatkoznak a kérdezőbiztosoknak.

A vesztes is lehet nyertes

A közvélemény-kutatók pártpreferencia vizsgálatai, vagyis az, hogy mely pártok neve mellé hány százalékot írnak, csupán azt mutatja a szokásos 3 százalékos hibahatáron belül, hogy a választók az első fordulóban a listákra miként szavazhatnak. Márpedig a 386 képviselői mandátumból 176 sorsa egyéni választókerületben dől el. Kérdés tehát, hogy ezek sorsát miként lehet előre jelezni. "Ennek a becslése már egy másik szakma. Ehhez nagyon komoly helyismeret, a választókerületek sajátosságainak, a személyeknek és az esetleges személyi alkuknak az előzetes feltérképezése kellene" - mondta Sík Endre.

A Századvég is újabb Gyurcsány-kormányt jósolhttp://valasztas2006.origo.hu/20060331aszazadveg.html

A nagy közvélemény-kutatók közül ezen a héten a Medián és a Századvég tett közzé úgynevezett mandátumbecslést is, de a két cég teljesen eltérő alapokról indult. A Medián a 2002-es tapasztalatokat, a kis pártok szavazóinak második fordulós, lehetséges szimpátiavoksait, valamint a választási rendszer törvényszerűségeit vette figyelembe, viszont nem figyelt a helyi kampányokra és a jelöltek kvalitásaira. Így az azonos népszerűségi mutató ellenére a Fidesznek 189, az MSZP-nek viszont csak 179 mandátumot "ad". A Medián szerint mégis a vesztes lehet a nyertes: mivel a felmérés szerint a két nagy párt mellett egyedül az SZDSZ jutna be a parlamentbe - a becslés alapján 18 mandátumot szerezve -, így maradna a jelenlegi koalíció.

A Századvég a márciusban publikált különféle közvélemény-kutatási eredmények alapján számítógépes mandátumbecsléseket végzett. Ezek eredményei többségében második Gyurcsány-kormányt, hárompárti, MSZP-SZDSZ többségű parlamentet jósolnak a választások eredményeként. A becslések figyelembe vették a Fidesz és a KDNP választási szövetségét, továbbá hogy az MSZP és az SZDSZ között a jelöltek visszalépéséről szóló megállapodás jöhet létre a választások második fordulójában. A négy közvélemény-kutató intézet március 15-e utáni mérései alapján felvázolt öt forgatókönyv egyetlen kivétellel a jelenlegi országgyűlési többség újraválasztását vetíti előre.