Zárt ülést tartott pénteken a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, ahol arról az értesülésről tárgyaltak, miszerint robbantások várhatók a hétvégi nagygyűléseken. A bizottság ellenzéki tartózkodás mellett elfogadta a rendvédelmi szervek tájékoztatását. A testület fideszes elnökének, Kövér Lászlónak kétségei vannak az állítólagos fenyegetésekről.

Több mint négy órán keresztül ülésezett a parlament nemzetbiztonsági bizottsága. A robbantási fenyegetettség kapcsán hallgatták meg a rendőrség, a határőrség és a polgári titkosszolgálatok vezetőit. A bizottsági ülést követően Tóth András, a polgári titkosszolgálatokat irányító államtitkár elmondta, hogy olyan adat nem áll rendelkezésre, ami a kampány hátralevő részét negatívan érintené, a rendet biztosítani tudják. Azt továbbra is vizsgálják, hogy ki áll a kilátásba helyezett robbantások hátterében, valamint azt is vizsgálják, hogy a hír hogyan szivároghatott ki. A Népszabadság ugyanis már a miniszterelnöki bejelentés előtt beszámolt a fenyegetésről.

Az államtitkár elmondta, hogy a bizottsági ülésen arról is szó esett, hogy a fenyegetést helyes volt-e nyilvánosságra hozni. Tóth András szerint helyes volt, mert a nyilvánosság ereje visszatarthatja a fenyegetőt. Az államtitkár arról is beszélt, hogy azt a szakmai munkát, amit a rendvédelmi szervek elvégeztek, a bizottságban mindenki nagyra értékelte, bár az ülés nem volt mentes politikai vitáktól.

Tóth Károly, a testület szocialista alelnöke már úgy fogalmazott, hogy a bizottság 6-4 arányban fogadta el a rendvédelmi szervek tájékoztatását. Tóth Károly szerint az ügyben tett lépések elégségesek a rendzavarás megakadályozására.

Kövér László, a bizottság fideszes elnöke az ülést követő sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a fenyegetés alkalmas az országban a bizonytalanság légkörének kialakítására, ugyanakkor szerinte az információk is bizonytalanok. Kövér azt mondta, továbbra sincs semmilyen válasz azokra a kérdésekre, hogy hol, mikor, kik ellen, miért, kiknek a megbízásából tervezték a robbantást.

A bizonytalanságot szerinte politikai hibák is növelték. Emlékeztetett arra, hogy március 22-én érkezett jelzés a fenyegetésről, de csak 27-én értesítették erről a rendőrséget, noha elsősorban nekik lett volna tennivalójuk. A terrorellenes koordinációs bizottságot pedig csak 29-én hívták össze. Felvetette azt is, hogy bár Juhász Ferenc honvédelmi minisztert is meghívta a bizottság ülésére, Juhász nem jelent meg, csak levélben tájékoztatta arról, hogy a nemzetbiztonsági kabinet nem tárgyalta az ügyet, ezért nem tud tájékoztatást adni.

Kövér felvetette, ha olyan súlyú az ügy, mint azt a kormányzati kommunikáció beállítja, akkor miért nem tárgyalt erről a nemzetbiztonsági kabinet. Idézett egy Lamperth Mónika belügyminiszter által kiadott utasítást, amely szerint az országban négy fokozatú (A, B, C, D) terrorkészültséget lehet elrendelni, a bizottsági ülésen azonban kiderült, hogy jelenleg egyiket sem rendelték el. A C fokozat azt jelenti, hogy akár részben ellenőrzött információk alapján konkrét veszélyeztetettség áll fenn, a D pedig azt jelenti, amikor fennáll a közvetlen veszély.

A fideszes politikus szerint nem lehet kizárni, hogy a magyar titkosszolgálatok közeléből szivárgott ki az információ. Megjegyezte, hogy a Népszabadság volt munkatársa a titkosszolgálat főtanácsadója, tehát Kövér szerint fennáll a lehetőség, hogy mégsem szlovák forrás volt a kiszivárogtató. Kövér hozzátette, olyan információt nem kaptak, amelynek alapján félni kellene. A bizonytalanság továbbra is fennáll - mondta Kövér, megjegyezve: bízik abban, hogy vaklárma volt az egész.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedden jelentette be: a magyar titkosszolgálat értesülést kapott arról, hogy külföldi bűnözői csoportok a választási nagygyűléseken robbantásokat akarnak elkövetni az országban. Tóth András azt mondta, az információ a szlovákiai partnerszervezettől érkezett.

A miniszterelnök pénteken fogadta hivatalában Sólyom László köztársasági elnököt. A kormányfő tájékoztatta az államfőt az elmúlt napokban nyilvánosságra hozott robbantásos fenyegetéssel kapcsolatos információkról, az aktuális helyzetről és a folyamatban lévő eljárásokról.