Az árvíz által vezélyeztetett, Dunakanyarban található települések újabb és magasabb gátakat akarnak, környezetvédők szerint viszont az tenne a legjobbat a partvidéknek, ha több helyen szabadon áradhatna a Duna. Az [origo] által megkérdezett árvízvédelmi szakemberek szerint az árvizek elkerülhetetlenek a szűk mederbe szorított folyón.

Elkerülhetetlenek az olyan árvizek, mint a héten, a Dunán levonuló árhullám, amely a Visegrádtól Szentendréig tartó szakaszon több települést is veszélyeztetett - állítják az [origo] által megkérdezett árvízvédelmi szakemberek. Ennek oka, hogy a Duna partvidéke Németországtól Magyarországig annyira beépült, hogy a települések védelmében felhúzott gátak egyre szűkebb mederbe szorítják a folyót. Mivel pedig a víztömeg keskenyebb területen hömpölyög végig, egyre magasabb lesz a Duna vízállása.

A folyó hazai szakaszán az árvízvédelmi rendszert úgy építették ki, illetve fejlesztik folyamatosan, hogy a statisztika szerint 100 évenkénti gyakorisággal előforduló árvizektől óvja meg a településeket. (Az áradások által jobban fenyegetett Hollandiában olyan gátrendszer üzemel, amely csak az 1250 évenként előforduló árvizeket engedi át.) Magyarországon négy év alatt viszont két olyan árvíz is volt, amelynek a kivédésére a meglévő védrendszer nem volt elég, és ideiglenes gátakat kellett emelni. A hét elején Kisoroszit teljesen elzárta az áradó Duna, a fővárosnál pedig eddig soha nem látott magasságban, 860 centivel tetőzött a folyó.

A rekordméretű árvíz a vasárnapi országgyűlési választások miatt kampánytémává vált. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke többek között arról beszélt, hogy nincs elegendő pénz az árvíz elleni védelemre, valamint, hogy a kormány az elmúlt években nem erősítette meg a gátakat. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerint viszont a hazai árvédelmi rendszer európai mércével mérve az élvonalba tartozik.

Lomha vízügy

Néhány árvíz által veszélyeztetett település vezetése pedig azt állította, hogy a hatóságok nem reagáltak megfelelően a vészhelyzetre. "Az árvíz másfél héttel később érkezett, mint ahogy jelezték, ráadásul közel fél méterrel volt magasabb a vártnál" - fogalmazta meg kifogásait az [origo]-nak Soós Gábor, Sződliget polgármestere. A 3100 lelket számláló faluban az áradó Duna elöntötte a 160 állami gondozott ellátását biztosító Speciális Otthont, a rendkívüli helyzet miatt pedig tanítási szünetet rendeltek el a településen. 

Az [origo] által megkérdezett szakértő is azt mondta, hogy a vízügyi hatóságok nem reagáltak elég gyorsan. Mayer István, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht. (Vituki) vízgazdálkodási igazgatója szerint ennek oka valószínűleg az volt, hogy a vízügy a januári radikális átalakítás után még nem jött újra lendületbe. Az árvízi védekezést koordináló Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) január 1-jén szűnt meg. A főigazgatóság 140 munkatársa közül 60-at elbocsátottak, 80 munkatárs pedig a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz, illetve a tárca háttérintézményeihez került át. A döntést a kormány a hatékonyabb és olcsóbb államigazgatás szüksésességével indokolta.

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerint semmiféle fennakadást nem okozott a védekezésben a vízügyi átszervezése. Persányi Miklós pénteken kijelentette: a példátlan nagy árvíz idején példátlanul jól szervezett volt a védekezés. Persányi hozzátette: egész Európa példát vehet a magyar árvízvédelmi szervezetről.

Mayer hozzátette: indokolatlanul lett kampánytéma az árvíz. A Duna vízállása még soha nem volt ilyen magas, komoly baj azonban nem történt, a gátak sehol nem szakadtak át - tette hozzá a szakember, és emlékeztetett arra, hogy az árvíz gáttal védett épületeket sehol nem öntött el, kizárólag a nem védett vagy hullámtérben felhúzott házakat veszélyeztette a víz. "A Tiszán pár hét múlva várható hasonló méretű rekordáradás, így a választások második fordulója előtt várhatóan az lesz majd kampánytéma" - mondta Mayer.

Gát nélkül vadregényes

A nem védett dunai szakaszokon található települések egy része azonban a helyzetet kihasználva az árvízvédelmi rendszer fejlesztését kérte a kormánytól. Szerdán Sződliget és Nagymaros független, valamint Máriakálnok fideszes polgármestere nyílt levélben követelte Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől a Dunakanyar árvízbiztonságát garantáló gátrendszer megépítését. "A Dunáért az állam a felelős, így kötelessége megvédeni minket" - indokolta az [origo]-nak a levél megírását a sződligeti polgármester.

Fotó: MTI
A Római-part

Korompay András, az árvíz elleni védekezést koordináló Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője az [origo]-nak elmondta: hiába követelik a települések a gátat, annak megépítése a jogszabályok szerint nem állami feladat. Az 1995-ös vízgazdálkodási törvény tételesen felsorolja azt a 4200 kilométer hosszú, magyarországi folyószakaszt (ebbe több folyó is beletartózik, többek között a Duna, a Tisza, a Dráva, a Rába), ahol a védekezés költsége és a gátak építése kormányzati hatáskör. Sződliget, Nagymaros, Kisoroszi vagy Visegrád nem tartozik bele ezekbe a szakaszokba, mivel a Duna-part olyan részein helyezkednek el, ahova csak a legnagyobb árvizek idején ér el a folyó - fogalmazott Korompay.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy vannak olyan árvíz által fenyegetett települések vagy partszakaszok, ahol azért nem akarnak gátat, mert a védvonal tönkretenné az ottani élővilágot. Ilyen például a Duna-Dráva Nemzeti Park által kezelt gemenci erdő, amelynek a vadvilágát komolyan veszélyezteti a mostani árhullám. A vadregényes élővilág viszont csak akkor őrizhető meg, ha nem lesznek építkezések. A Duna hullámterében található Római-parton pedig hosszú ideig azért ellenezték a gátak megépítését, mivel úgy vélték, hogy ezzel eltűnik a folyóval való közvetlen érintkezést biztosító füves part. Az öt kilométeres partszakaszon főként azok lobbiznak védművekért, akik az oda épített üdülőingatlanokban laknak. 

Gát helyett óriásteknő

A WWF környezetvédő civil szervezet ugyancsak úgy véli, hogy újabb gátak építése helyett teret kell adni a folyónak. A zöldek szerint ugyanis épp a folyószabályzások és a Duna közvetlen közelébe emelt gátak a felelősek a sebes árvizekért. Ereifej Laurice, a WWF programvezetője az [origo]-nak elmondta: a megoldás az lenne, ha visszaadnák a régi, levágott medreket a folyónak, ahol szabadon hömpölyöghetne a víz.

A zöldek szerint kezelni tudná az árvízhelyzetet az is, ha olyan árvíznyelő tározókat építenének a Duna közelében, mint amilyeneket a Tisza közelébe is terveznek. (A Tisza-völgy árvízvédelmét garantáló Vásárhelyi-terv azt írta elő, hogy 2007-ig hat, egyenként több millió köbméter víz befogadására alkalmas tározónak kell felépülnie, ezekből azonban határidőre várhatóan mindössze kettő készül el.)  A WWF programvezetője szerint minimalizálni lehetne a vészhelyzetek lehetőségét azzal is, ha komolyabban szankcionálnák a hullámtérben történő építkezéseket.

Korompay szerint viszont a zöldek javaslata azért nem reális, mert, ha a Dunát kiengedik a jelnelegi medréből, azt csak a közutak, vasútak és a települések kárára tehetik meg. Ehhez többek között az is kellene, hogy a folyó mellett gazdálkodók kukorica helyett gyékény- és nádfélék termesztésére térjenek át, ami bírja az elöntést. Ráadásul a folyón olyan víztömeg zúdul le, hogy nem lenne megoldható az sem, hogy tározókban fogják fel a felesleget - véli a szakember.

Szabó András