Egymilliót fizet a MÁV a két kirúgott romának

A MÁV fejenként ötszázezer forint nem vagyoni kártérítést köteles fizetni két, létszámleépítés során kiszervezett roma származású munkavállalójának, mert a jogerős bírósági ítélet szerint hátrányos megkülönböztetést alkalmazott velük szemben. Az elküldött dolgozók szakképzettséggel és évtizedes tapasztalattal rendelkeztek, míg a vasúttársaság állományban tartott többek között egy szarvasmarha-tenyésztő végzettségű nem romát.

A másodfokon eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bíróság kedden helybenhagyta a
Miskolci Városi Bíróság tavalyi ítéletét, amely szerint a MÁV Zrt. fejenként ötszázezer forint nem vagyoni kártérítést köteles fizetni két létszámleépítés során kiszervezett roma származású munkavállalójának. Az ítélet szerint a vasúttársaság hátrányos megkülönböztetést alkalmazott roma származású dolgozóival szemben - áll a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) sajótközleményében.

2004-ben egy kormányhatározat értelmében a MÁV Zrt.-nél nagyarányú létszámleépítést hajtottak végre. Ennek eredményeként szervezték ki a Borsod megyei Sajószentpéter főpályamesteri szakaszának munkavállalóit is, köztük valamennyi roma származású karbantartót. Bár a kiszervezettek nem vesztették el munkájukat, de jövőbeni biztonságuk, megélhetésük veszélybe került, például egy esetleges létszámleépítéskor már nem járt nekik plusz végkielégítés és hosszabb felmondási idő.

A nem roma bútorasztalos maradhatott

Az elküldött 11 dolgozó közül 9 roma származású. Ketten a NEKI-hez fordultak segítségért. A kihelyezett roma munkavállalók legtöbbje évtizedes munkaviszonnyal és szakképzettséggel rendelkezett. Közülük hárman géplakatos, illetve gépkarbantartó szakképzettségűek, egyikük eredeti szakmája autószerelő, egy pályamunkás pedig fűtés- és csőhálózat szerelőnek tanult. Állományban maradhatott ugyanakkor olyan nem roma személy, aki szarvasmarha-tenyésztő, illetve bútorasztalos képesítéssel és mindössze kétéves munkaviszonnyal bírt.

Az eljárás során több roma származású tanú erősítette meg a felperesek nyilatkozatát, miszerint a cigány származású dolgozók helyzete már a kiszervezés előtt is sokkal rosszabb volt a szóban forgó főpályamesteri szakaszon nem roma kollégáikhoz képest. A tanúvallomások szerint előfordult például, hogy valaki megkérte főnökét, hogy az engedje el néhány hozzá közel álló - szintén roma - munkatársát édesapja temetésére. Kérését állítólag csak "nagy cirkuszok árán" teljesítették. A NEKI az ügyről szóló összefoglalója szerint amikor viszont egy nem roma munkatársuk édesapja halt meg, természetes volt, hogy a végtisztesség adásánál az egész kollektíva jelen volt, koszorút is vittek magukkal.

További perek indulhatnak a MÁV ellen

A NEKI összefoglalója szerint a vasúttársaság állítólagos munkafegyelem-sértésekre hivatkozott a tárgyaláson, de ezt nem tudták bizonyítani, a dolgozóknak soha nem volt fegyelmi ügye. A MÁV Zrt. másik érve az volt, hogy a szakmai tapasztalat és a képzettség mérlegelésével döntöttek a kiszervezésről. Ezt az állítást azonban cáfolja az érintettek tényleges tapasztalata és képzettsége.

"Önmagában az a körülmény, hogy a kiválasztásnál a származás döntött anélkül, hogy a szakmai végzettséget, emberi alkalmasságot figyelembe vették volna, a felpereseket megalázta, és elzárta attól a lehetőségtől, hogy a MÁV Zrt. alkalmazottai legyenek" - indokolta a bíróság az ítéletet.

"Bár a kilenc érintett dolgozó közül csak ketten indítottak pert, a többiek is eljöttek tanúskodni, és azt mondták, hogy ha a két kezdeményező sikerrel jár, ők is perre viszik az ügyet" - mondta az [origo]-nak Iványi Klára, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) szociális referense. A MÁV Zrt.-nél egyelőre még nem olvasták sem az ítéletet, sem az indoklást. Amint ez megtörténik, kommentálják az esetet az [origo]-nak - ígérték a sajtóosztályon.

Janecskó Kata