Igaz-e, hogy az MDF okozta a Fidesz vereségét?

Orbán Viktor beszédében az összefogás hiányát jelölte meg fő okként a vereségért. Megvizsgáltuk azt a 22 körzetet, ahol indult MDF-es a második körben, és azt a 22-t, ahol ugyan továbbjutott, de visszalépett a második forduló előtt. A címben feltett kérdésre a válasz röviden: nem.

Összesen 44 helyen jutott tovább MDF-es jelölt az első fordulóban. Ezeknek épp a fele lépett vissza a második körre, a többiek versenyben maradtak.

Az adatok meglepő módon azt mutatják, hogy a Fidesz jelöltjei ott szerepeltek jobban, ahol az MDF jelöltje nem lépett vissza. A 22 ilyen körzetből 14-ben nyertek a fideszes jelöltek. Abból a 22 körzetből, ahol az MDF jelöltje visszalépett, viszont csak 8-ban lett a fideszes a befutó.

Úgy találtuk, hogy összesen öt olyan körzet volt, ahol MSZP-jelölt nyert, de az MDF visszalépése megfordította volna az eredményt. Ez azt jelenti, hogy az MDF-fel kötött megállapodás esetén ugyan öttel kevesebb képviselője lett volna a koalíciónak, de így is 24 fős birtokában egyértelműen kormánytöbbséget alkottak volna az Országgyűlésben.

Nézzük a számokat!

Abban a 22 körzetben, ahol az MDF-es jelölt állva maradt:

- 14-ben a Fidesz nyert
- 5-ben nem nyert a Fidesz és ez az MDF-es indulásán múlott
- 3-ban nem nyert a Fidesz, de ezen az MDF-es jelölt visszalépése sem változtatott volna.

Abban a 22 körzetben, ahol az MDF-es jelölt visszalépett:

- 14-ben a koalíció nyert
- 4-ben a Fidesz nyert és ez az MDF-es jelölt visszalépésének köszönhető
- 4-ben a Fidesz nyert, de ugyanúgy nyert volna akkor is, ha az MDF-es jelölt nem lép vissza.

Összesen tehát 9 körzetben volt az MDF-es jelölt a siker kulcsa. Ebből 4-ben visszalépett, 5-ben nem. Együttműködés esetén a Fidesznek öttel több, teljes elutasítás esetén néggyel kevesebb képviselője lett volna. A végeredmény a két véglet között félúton van. A választások kimenetelét, a kormányalakítást az MDF-es jelöltek viselkedése tehát döntően nem befolyásolta.