Orbán ellenében különcködne a KDNP

2006.04.25. 17:08

Bár Orbán Viktor hétfőn még azt mondta, hogy nem szeretné, ha önálló KDNP-frakció alakulna az Országgyűlésben, a kereszténydemokraták több politikusa is kacérkodik azzal a gondolattal, hogy külön képviselőcsoportot hozzanak létre. A kölcsönös előnyök miatt ez akár a Fidesznek is megérheti.

A választásokon a KDNP 27 egyéni jelöltje közül 10 szerzett egyéni mandátumot, de a Fidesszel kötött választási megállapodásnak köszönhetően a KDNP még 12 képviselői helyre tett szert a területi és országos listáról. Ha győznek, a két önálló frakció ötlete valószínűleg fel sem merül, így viszont más gyakorlati szempontokat is mérlegelni kell.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az összefogás hiányában látta a választási vereség fő okát, így nem tartaná helyénvaló politikai üzenetnek az önálló KDNP-frakció létrejöttét. A meccs ennek ellenére mégse tekinthető lefutottnak. Közös KNDP-s álláspont még nincs, de néhány kereszténydemokrata képviselő megosztotta a véleményét az [origo]-val. Hargitai János Baranya megyei képviselő, aki a kettős tagság lehetőségének köszönhetően a Fidesz mohácsi választókerületének is az elnöke, azt mondta, hogy nincs a kérdésben elvi álláspontja. Azt viszont  hideg fejjel végig kell gondolni, hogy milyen jogi és anyagi feltételeket teremt az önálló frakcióba tömörülés, és vannak-e gyakorlati előnyök.

Hargitai szerint az önálló frakciónak megvan az az előnye, hogy eggyel több ellenzéki képviselőt delegálhat a jobboldal a házbizottságba és más parlamenti testületekbe (pl. alkotmánybíró-jelölő testület, ORTT). Egy külön frakciónak több a megszólalalási lehetősége, és a parlament finanszírozza a működését a frakcióvezető fizetésétől a frakciószakértők díjazásán át a tárgyi feltételekig bezáróan. Ha azonban a frakció együttmarad, Hargitai szerint akkor is meg kell találni azt a szervezeti felépítést és személyekhez kötött feladatmegosztást, amely a KDNP-s témák hatékony megjelenítését lehetővé teszik.

Deák András, a fővárosi MKDSZ elnöke, XI. kerületi Fidesz-KDNP-s képviselő híve az önálló frakciónak. Ezzel szerinte demonstrálni lehetne, hogy a keresztény egyházaknak valódi, önálló parlamenti képviselete van, és ezzel ellensúlyozhatnák az MDF ilyen jellegű ambícióit. Deák ugyanakkor hangsúlyozta, a külön frakció nem kelthet olyan benyomást, hogy a jobboldali szövetség hasad. Így ha külön frakció alakul, annak a Fidesz és a KDNP közös döntésével kellene történnie. Úgy, hogy a kereszténydemokraták egységesen ülnének ki a Fidesz-frakcióból.

Hasonlóan nyilatkozott Lukács Tamás, a KDNP szóvivője is az MTI-nek, aki szerint nem volna szerencsés, ha a KDNP-képviselőcsoport nem a Fidesszel kialakított konszenzussal alakulna meg. Szerinte is az lenne a helyes politikai magatartás, ha a frakció minden szinten szerződéses kapcsolatba lépne a Fidesz szerveivel, ezzel jelezve a jobboldali egység melletti elkötelezettségüket.

A KDNP 22 képviselővel a harmadik legnagyobb frakciót alakíthatná a parlamentben. Akár ennél is nagyobb létszámú lehet, ha a fideszesek közül többen úgy döntenek, hogy kereszténydemokraták közé ülnek be. Ezt mérlegelik például a volt MDF-esek is, akik a Nemzeti Fórum nevében csatlakoztak a Fideszhez, és a párt jelöltjeként szereztek mandátumot - legalábbis ezt nyilatkozta a Népszabadságnak egyikük, Lezsák Sándor.

A kereszténydemokrata politikusok számának meghatározása egyébként nem olyan egyszerű feladat: a KDNP és a Fidesz alapszabálya ugyanis engedélyezi a kettős tagságot, így a szövetséggé alakulás után fideszesek és KDNP-sek is kölcsönösen beléptek egymás pártjába. (A legutóbbi mérés szerint a KDNP-nek 15 ezernél több tagja van.)

Noha a katolikus püspöki kar nem foglalt állást a kérdésben, Deák András úgy tudja, hogy több püspök is üdvözölné, ha a világnézeti pártnak külön parlamenti képviselete lenne. Deák szerint egy külön KDNP-frakció sarkosabban fogalmazhat akkor is, amikor egy nagy néppárti képviselőcsoportnak óvatosabban kell megszólalnia.

A Fidesz és a KDNP közötti választási szerződés a frakciólalapításon kívül a parlamentbe kerülés után járó állami támogatás megosztását sem szabályozta. A vonatkozó párttörvény értelmében a szövetségeseknek fele-fele arányban kellene osztozniuk, de Deák szerint erre a KDNP-sek nyilván nem számíthatnak. "A pénz másodlagos, bízunk a Fidesz méltányosságában" - mondta az [origo]-nak az újbudai képviselő. A képviselőházi titkárságán keresztül megpróbáltuk utolérni Semjén Zsoltot, a KDNP elnökét is, de megkeresésünkre eddig még nem reagált.

A kereszténydemokraták önálló parlamenti frakciójának kérdése várhatóan már a Fidesz-KDNP közös csütörtöki frakcióülésén szóba kerül.. De ugyanez a fő témája a KDNP szombati elnökségi ülésének is. A formális döntést az országos választmány hozza meg a május 13-i ülésén.

Bogár Zsolt

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK