Az eddig ingyenes szolgáltatások fizetőssé tétele tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak arra, hogy pénzt juttassanak az egészségügybe. A kormány elképzelései még nem ismertek, de több szakértő szerint lesznek új díjak. Igaz, akad olyan is, aki szerint erre valójában nem lenne szükség, helyette azonban olyan tabudöntéseket javasol, amelyek ugyanúgy komoly konfliktusokat válthatnak ki, mint a lakossági terhek növelése.

Annak ellenére, hogy a kormány a választási kampány során többször ígértet tett arra, hogy nem kell fizetni se a gyógyszerfelírásért vagy a vizitért, az [origo] által megkérdett szakértők kivétel nélkül arra számítanak, hogy több egészségügyi szolgáltatásért is zsebbe kell majd nyúlnunk.

Ennek oka, hogy így a legkönnyebb javítani az egészségügy helyzetén, mivel ez nem igényel komolyabb beavatkozást. Mindez segítene megoldani a finanszírozás problémáit, ráadásul visszatartaná a rendelőkbe csak beszélgetni járó hobbibetegeket is. Az új kormány ígérete szerint átalakítja az egészségügyet, azt azonban egyelőre nem tudni, milyen módon nyúlnak hozzá, a koalíciós tárgyalásokon ugyanis ez az egyik fő vitás pont.

A jelenlegi szolidáris alapú rendszer legnagyobb hibája, hogy 10 millió magyar állampolgár egészségügyi ellátását mindössze 3 millió ember fizeti. Vagyis azokat a potyautasokat is kötelesek ellátni a kórházak és az orvosok, akik egyáltalán nem fizetik a tb-hozzájárulást, pedig egyébként kellene nekik - ebbe a körbe tartoznak például a feketén foglalkoztatott emberek, vagy azok a vállalkozók, akik nem fizetnek maguk után semmilyen járulékot. 

A monopolhelyzetben lévő Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) pedig hiába fizet minden intézménynek, minden orvosi ellátás után, a kifizetett összeg felhasználását nem tudja ellenőrizni. További probléma, hogy az orvosok által felírt készítmények, kezelések között egyre nagyobb az újabb, drágább szerek aránya. Ráadásul a hálapénz miatt az orvosi ellátás nem ingyenes: a betegek, becslések szerint évente 30-70 milliárdot fordítanak a paraszolvenciára.

Mi legyen a potyautasokkal?

Skultéty László, a GKI Egészségügy-kutató Intézet ügyvezető igazgatója az [origo]-nak elmondta: a potyautas rendszer megszüntetéséhez a legfontosabb annak kikényszerítése lenne, hogy mindenki vegyen részt a finanszírozásban. Ennek részeként, szlovák mintára be kellene vezetni, orvosi kezelésenként az 500 forintos vizitdíjat, valamint az ugyancsak pár száz forintos receptdíjat, amit a gyógyszer kiváltása után fizetne a beteg. Skultéty szerint ezen felül szükség van arra is, hogy a tb-n kívül mindenki fizessen, egy havi 5 ezer forintos egészségügyi hozzájárulást. Ugyancsak fontos lenne annak kikényszerítése is, hogy a munkaadók valóban fizessék az egészségügyi hozzájárulást a munkavállalók után.

Skultéty szerint a finanszírozás megoldása mellett a másik cél annak elérése, hogy a pénz valóban oda jusson el, ahova kell. A szakértő szerint attól függetlenül, hogy egy vagy több biztosítós modell valósul meg, bővíteni kell az egészségbiztosító funkcióját.

A Magyarországon 10 éve bevezetett, jelenleg 2 millió embert érintő, irányított betegellátási rendszerhez hasonlóan, szakmai kontrollt kell gyakorolni a biztosítónak afölött, hogy hol és hogyan kezelik a beteget. Az ellátás így hatékonyabban szervezhető meg, ráadásul a megtakarítás visszaforgatható az egészségügybe. A beteg szempontjából ez azt eredményezné, hogy nem bolyonghatna senki az egészségügyben. A biztosító többek között előírná azt is, hogy egy terápia hány kezelést jelent. Vagyis, ha több orvost felkeres ugyanazzal a problémával, vagy nem jár a kezelésekre, akkor többet kellene fizetnie.