Sinkó Eszter, a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársa szerint is számítani lehet új díjak bevezetésére, de szerinte nincs szükség a lakossági terhek növelésére, az egészségügyet a jelenlegi forrásokból is hatékonyabbá lehetne tenni. A szakember szerint a lakossági hozzájárulás nemzetközi összehasonlításban már így is jelentős: az egészségügyi kiadások közel 30 százalékát fedezi közvetlenül a lakosság, míg a maradékot az állam, a befizetett járulékokból és adókból.

A receptdíj bevezetését például azért tartja feleslegesnek Sinkó Eszter, mert a gyógyszerek árának több mint harmadát már így is a lakosság fedezi. A hatékonysághoz szerinte inkább arra lenne szükség, hogy megváltoztassák az orvosok gyógyszerfelírási szokásait, vagyis, hogy új, drága gyógyszerek helyett, az azonos hatású, de olcsóbb készítményeket írják fel.

Az egészségügyi menedzserképző munkatársa szerint a változtatásokhoz nem új források kellenek, hanem a meglévő orvosi tabukat kell ledönteni, ami persze a lakossági terhekhez hasonló konfliktusokat válthatna ki. A tabudöntés része lenne a kórházak egy részének a bezárása, jelenleg ugyanis jóval több kórház van, mint amennyire a lakosság számaránya alapján szükség lenne. A kórházak számának csökkentésével egyetért a Telki Magánkórház ügyvezető igazgatója is. Békési László szerint a jelenlegi 180 kórházból elegendő lenne 80-100 intézmény is.

Sinkó szerint a fennmaradó kórházak között pedig specializációra lenne szükség. Úgy véli, rossz az a koncepció, hogy a kórházak többségében mindenfajta ellátás igénybe vehető. Nyitott szívműtétet például húsz kórház helyett elegendő lenne 4-5 intézményben végezni - mondja Sinkó, aki szerint a kórházak teljesítményéről készített minőségi mutatókat pedig nyilvánossá kell tenni, hogy a betegeknek legyen összehasonlítási alapjuk, és könnyebben tudjanak választani az intézmények közül.

"Nem kegy, hanem szolgáltatás"

"Az egészségügyi intézményeknek tudomásul kellene venni, hogy az egészségügy nem kegy, hanem szolgáltatás. Ezzel együtt pedig biztosítani kellene a többletszolgáltatás vásárlásának legális lehetőségét is" - magyarázta az [origo]-nak a Telki igazgatója. Békési László szerint akkor lehetne igazságos a rendszer, ha annak a 3 millió embernek biztosítanák a többletszolgáltatás lehetőségét is, akik fizetik a 10 millió ember ellátását.

Vagyis az általuk befizetett tb egy része az ő saját kiegészítő biztosításuk lenne, amivel magasabb szintű szolgáltatást vehetnének igénybe. Békési szerint a befizetett tb-járulék mukavállalók által fizetett negyedét kellene személyenként erre, az emelt szintű biztosításra fordítani. Lakossági többlet terhekre tehát a Telki igazgatója szerint sincs szükség. 

Hány biztosító legyen?

Az [origo] által megkérdezett szakemberek szerint előbb tehát abban a kérdésben kellene dűlőre jutni, hogy mi kapjon nagyobb hangsúlyt: az, hogy a tabuk ledöntésével hatékonyabbá teszik az egészségügyet, vagy pedig, hogy lakossági terhek növelésével javítják a jelenlegi hibákat. Ezután érdemes azzal fogalalkozni, hogy az SZDSZ által támogatott, több vagy az MSZP által javasolt egy biztosítós modell valósuljon meg. Ez ugyanis csak politikai döntés kérdése.

Az SZDSZ úgy javítana a helyzeten, hogy decentralizálná az egészségügyi biztosítási rendszert. Így ugyanis a biztosítók rá lennének kényszerítve, hogy versenyezzenek a betegekért, jó minőségű szolgáltatások nyújtásával próbálják meggyőzni az embereket arról, hogy őket válasszák. Az SZDSZ szerint ez hatékonyabbá is tenné a rendszert. A párt emellett egyes egészségügyi területek privatizálását is szeretné elérni, illetve versenyeztetnék az egyes kórházakat, szolgáltatásaik minőségéről internetes adatbázist indítanának.

Az MSZP ezzel szemben elutasítja, hogy egymással versengő magánbiztosítók rendszere jöjjön létre. Helyette ők maradnának annál a megoldásnál, hogy legyen egy, állami egészségügyi biztosító, amelyhez mindenki tartozik. Annyiban mindenképp változtatnának a jelenlegi rendszeren, hogy ha valaki több pénzt akar áldozni a saját egészségére, akkor külön biztosítást is köthet, és az általa befizetett nagyobb összegből, magasabb színvonalú ellátást kaphat. Míg tehát az SZDSZ a biztosítók, kórházak versenyének serkentését tartja a legfontosabbnak, addig az MSZP a szolgáltatásokat felülről fejlesztené.

Szabó András