Sólyom László köztársasági elnök új beszédmódról és felelősségről beszélt az új Országgyűlés alakuló ülésén, amelyet Horváth János fideszes korelnök bordélyházas hasonlattal nyitott meg. Gyurcsány Ferenc hivatalosan is megkapta a felkérést a kormányalakításra, és közölte, hogy május 30-án benyújtja a kormányprogramot. A Fidesz és a KDNP nem fogadta el a választásokról szóló beszámolót, az ülést bekiabálások is tarkították.

"A választások után a tények, a döntések és a felelősségvállalás ideje jött el" - ezzel nyitotta meg Sólyom László köztársasági elnök az új Országgyűlés alakuló ülését. Hozzátette, a nemzet javát szolgálná, ha néhány, ciklusokon átívelő alapkérdésben legalább stratégiai szinten egyetértésre jutna az Országgyűlés.

Ezek közül a környezetvédelmet és a jövő nemzedékek iránti felelősséget, a határon túli magyarokkal kapcsolatos, új alapon, közösen felépítendő politikát, az Európai Unió működéséhez való alkalmazkodást, valamint a kultúra és a tudomány fontosságát emelte ki a köztársasági elnök.

Bordélyház táblája az alkotmányon

Felszólalása végén Sólyom László átadta az ülés vezetését Horváth János korelnöknek. A Fidesz 85 éves képviselője több mint kétszer olyan hosszú beszédet mondott, mint az államfő, és egyebek között olyan kijelentéseket tett, hogy "meddig marad még messze maga mögött Magyarország?". A szemmel láthatóan feszengő képviselőknek Kossuth Lajost idézve azt mondta: a szimbolikus tárogató helyett egy tükröt tart fel, "hogy rálássunk azoknak a magyar embereknek a dolgaira, akik ideküldtek bennünket, és hogy megvizsgáljuk teljesítményünket, és hogy őrizzük az Országgyűlés reputációját".

Az alaptörvényről szólva kijelentette: "még mindig vagyunk hajlamosak tűrni, hogy az alkotmány címe 1949. évi XX. törvény legyen, miközben ez a deklaráció a kommunista diktatúra eszköze volt". Mint mondta, ez olyan, mintha egy makulátlan lánynevelő intézet kapujára a bordélyház tábláját csempésznék oda gonosz bajkeverők. A későbbiekben az Országház kupoláját a cecei templomtoronyhoz hasonlította, kitért a kanadai kereskedelmi kamara egyik ebédjére, ahol ő és Szili Katalin is vendég volt, és megemlítette, hogy gyermekkorában hentesnek, cserkésznek és könyvtárosnak is készült, de végül közgazdász lett.

A korelnök azt tanácsolta: "szeresd felebarátodat, úgy, mint tenmagadat", tett egy kitérőt a "bütykös kezű ír halászokhoz és földművesekhez", majd feltette a kérdést: "meddig marad utópia a kert-Magyarország gondolata"? Hosszú beszédét egy Vörösmarty Mihály-idézettel: "előttünk egy nemzetnek sorsa áll", majd a következőképpen zárta: "Kimondom a Magyar Köztársaság ülésének megnyitását."

A láthatóan megkönnyebbült képviselők egyhangúlag elfogadták az ülés napirendjét. Ennek megfelelően az Országos Választási Bizottság elnöke számolt be a választásról. Szigeti Péter megemlítette, hogy idén 203 jogvitát, kifogást és fellebbezést tárgyalt az OVB, háromszor annyit, mint 2002-ben. Ezért a testület több javaslatot is letesz majd a házelnök asztalára.

Lamperth Mónika belügyminiszter -  akinek kimaradását az új kormányból épp kedden kérték jogvédők - a választások lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról készült jelentést ismertette. Lamperth Mónika kijelentette: a választások törvényesen zajlottak le, annak ellenére, hogy 93 esetben büntető-, 109 esetben pedig szabálysértési eljárás indult. Ez rámutat arra, a jogszabályok mellett a politikai kultúrán is van mit igazítani - jegyezte meg.

A mandátumigazolás után a  hagyományoknak megfelelően a történelmi zászlók előtt tették le esküjüket a képviselők. Az eskü szövegét a parlament legfiatalabb képviselője, a 23 éves szocialista Nagy László olvasta fel. "Az új Országgyűlés megalakult" - jelentette be Horváth János korelnök.

Bekiabálásokkal kezdődött az ülés

A parlament az elfogadott napirend szerint folytatta munkáját: az OVB elnöke és a belügyminiszter választási beszámolójának vitájával. A fideszes Balsai Istváné volt az új Országgyűlés első képviselői felszólalása, melyben nem kérdőjelezte meg ugyan a választások eredményét, de jelezte: nem fogadják el a jelentéseket. Ezt azzal indokolta, hogy a kormány nem zárta ki a kettős szavazás lehetőségét (ennek lényege, hogy a szavazók külön helyen voksolhatnak az első, illetve a második fordulóban), és kifogásolta a második fordulós értesítések küldésének körülményeit is. Felszólalását közbeszólások, bekiabálások kísérték.

Fotó: Fábián Évi
Lamperth kikérte magának

Az elmondottakhoz csatlakozott Rubovszky György is. A KDNP-s képviselő az elmondottakat a Zala megyei Lenti esetével egészítette ki, ahol Bartók Tivadar, aki Rubovszky szerint az "ál-kereszténydemokrata párt" elnöke, hamis ajánlószelvényeket adott le, és bár a KDNP jelezte az érintett választási bizottságoknak, hogy nem egyedi esetről van szó, nem történt semmi.

Reagálásában Lamperth Mónika azt mondta, hogy alakuló ülésen eddig még nem volt hozzászólás a jelentésekhez. A kettős szavazással kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a kifogásolt rendeletet még az Orbán-kormány belügyminisztere alkotta, és az a törvénynek megfelelő.

A törvény erre ad felhatalmazást, de érdemes a tartalmát felülvizsgálni - tette hozzá Lamperth Mónika. Majd azt kérdezte az ellenzéktől, hogy miért nem beszéltek a szerverfeltörésről vagy a kecskeméti szórólapokról. "Nem tudom, honnan merítik a bátorságot és az erkölcsi tőkét ehhez" - mondta Lamperth, utalva arra, hogy Orbán Viktor április 21-én egy hangfelvétel szerint arról beszélt, hogy meg fogja sérteni a kampánycsendet, amiért az OVB majd elmarasztalja, a jogászok pedig megvédik, "oszt' jó napot".