Megtagadná több orvos a meddővé tételt

Határozottan ellenezték az [origo] által megkérdezett orvosok, hogy júliustól -az Alkotmánybíróság korábbi döntése értelmében - minden nagykorú személy kérheti meddővé tételét. Szerintük meg kell akadályozni, hogy fiatalos felelőtlenségből, kényszerből vagy egy átmeneti depresszió miatt szánja el magát valaki a sterilizációra, ami gyakorlatilag visszafordíthatatlan.

Visszafordíthatatlan biológiai csonkításnak tartja a Magyar Orvosi Kamara a nem egészségügyi okból végrehajtott sterilizációt, vagyis azt, amikor az egyén szabad akaratából dönt úgy, hogy meddővé operáltatja magát. Erre idén júliustól minden 18 év feletti nőnek és férfinak adott a lehetősége, ugyanis az Alkotmánybíróság tavaly megsemmisítette azt a törvényszakaszt, amely feltételekhez kötötte a művi meddővé tételt. Korábban ugyanis csak a 35 évnél idősebb vagy már három saját gyermekkel rendelkező nők kezdeményezhették a beavatkozást, ami az alkotmánybírák szerint ellentétes az önrendelkezés jogával.

A Magyar Orvosi Kamara szerdán meghozott határozatában a kérdés jogi szabályozását sürgette, mert elfogadhatatlannak tartja a sterilizáció teljes szabadságát minden nagykorú ember esetében. Az egészségügyi tárca viszont közleményben tudatta, hogy csak a nem cselekvőképes, illetve a kiskorú személyek védelmét biztosító szabályozásban gondolkodik, de tiszteletben tartva az alkotmánybírósági határozatot, nem készít elő a nagykorúak sterilizálására vonatkozó új normát.

"Lehet, hogy az egyénnek joga van arra, hogy kérje a meddővé tételét, az orvosnak viszont lehetősége van arra, hogy megtagadja a műtét elvégzését. Hiszen akárcsak a terhesség-megszakításnál, az orvosnak itt is van választása, elvállalja-e vagy sem" - mondta az [origo] kérdésére Koiss Róbert szülész-nőgyógyász, klinikai onkológus szakorvos. "Az orvosi szakmának kell helytállnia, ha valóban mindenki számára feltételekhez nem kötött, szabad lehetőséggé válik a sterilizáció" - tette hozzá.

A szakorvos példát is hoz: "Ha hozzám eljönne egy 19 éves lány, aki a szörnyű családi háttere miatt el akarja köttetni a petevezetékét, akkor én mindent megtennék, hogy lebeszéljem" - magyarázza a szakorvos. Szerinte amíg van más fogamzásgátlási módszer, addig a meddővé tétel csak a legvégső eszköz lehet. "Ha valaki mondjuk egy veleszületett génhibát hordoz, és retteg attól, hogy ezt átadja, akkor viszont elsősorban ez lehet a megoldás, de itt már nem is csak a szabad döntéséről, hanem orvosilag indokolt helyzetről beszélünk" - mondta az orvos.

Visszajönnek, mert meggondolták magukat

Az egészségügyi tárcánál nem tudtak pontos adatokat mondani arról, hányan döntenek Magyarországon a sterilizáció mellett. "Nálunk évente nagyjából hatvanan kérik, de szinte mind egészségügyi indokoltságból. Nekik eddig a gyerekszámra és a korhatárra vonatkozó feltételeknek is meg kellett felelniük" - válaszolta kérdésünkre Szabó István, az orvosi kamara szülészeti és nőgyógyászati kollégiumnak elnöke, a pécsi szülészeti klinika igazgatója. "Az a szabály, hogy 3 hónapot várni kell a műtétig, nehogy egy elhamarkodott döntésről legyen szó. És bizony ebből a hatvanból 4-5 esetben meggondolták magukat ezalatt" - tette hozzá.

"Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt pár hónapban hárman jöttek vissza hozzánk a korábban sterilizáltak közül azért, mert meggondolták magukat, és mégis gyereket szeretnének. Márpedig a meddővé tétel után erre - spontán módon - kevés remény van, számukra már csak a lombikbébi-program jelenthet megoldást. Ami viszont nem éppen olcsó, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem támogatja a lombikprogramot azoknál a nőknél, akik más indokoltság nélkül elköttették a petevezetéküket" - mondta Szabó István, aki szerint a népesség fennmaradásával, a magyar demográfiai tendenciákkal is ellenkezik a sterilizáció szabályozatlan helyzete.

A pécsi szülészet igazgatója szerint a 35 év "nem egy légből kapott korhatár", hiszen e kor felett nagyobbak a terhességgel járó kockázatok. "Az alkotmánybírák is úgy fogalmaztak, hogy egy nagykorú, 18 év feletti személyről feltételezhető, hogy egy ilyen súlyos kérdésben dönteni tud. Évente 6000-8000 abortuszt végeznek el hazánkban 18 év alatti fiataloknál, akkor pedig hogy mondhatnánk, hogy egy 18-19 éves ezt el tudja felelősen dönteni" - tette hozzá dr. Szabó István, aki szerint korbeli határt mindenképpen meg kellene szabni.

A döntés véglegességét és esetleges elhamarkodottságát hangsúlyozta az [origo]-nak Harmatta János, az orvosi kamara Pszichiátriai Szakmai Kollégiumának tagja is. "Nagyon fontos kérdés a sterilizációnál, hogy valóban az egyén személyes döntése-e, amit mindenféle kényszertől mentesen hozott meg. Ezért kell jogilag is rögzíteni az ilyen műtétek körülményeit" - mondta. Szerinte ugyanis akár családi befolyásolás hatására, vagy más kényszerhelyzetben is megszülethet egy rossz, elhamarkodott döntés a sterilizációról, ami aztán egy életre szól.

"Mi van például, ha valaki egy megromlott házasságban, egy depressziós időszakban szánja el magát egy ilyen önsorsrontó lépésre, majd pár évvel később, egy új párkapcsolatban már hiába gondolja meg magát" - vetette fel a pszichiáter.

Népszerű módszer az Egyesült Államokban

Az alkotmánybírósági határozat is kitér arra, hogy napjainkban a legtöbb demokratikus államban a jogi értelemben döntésképesnek tekintett személyek - tehát azok, akik nem kiskorúak, elmebetegek, vagy nincs más olyan ok, ami miatt nem képesek magukról dönteni - szabadon sterilizáltathatják magukat. Ugyanakkor több államban korhatárt írnak elő, így például Ausztriában és Dániában csak a 25 évnél idősebbek szánhatják rá magukat erre a lépésre, míg az Egyesült Államokban már egy 21 éves, Spanyolországban pedig akár egy 18 éves ember is meddővé válhat saját akaratából. Nemzetközi összehasonlításban kivételnek számít, amikor a családtervezési célú meddővé tételt más feltételektől teszik függővé, mint ahogy azt a korábbi - az Alkotmánybíróság által megsemmisített - magyar egészségügyi törvény tette.

A fogamzásgátlás miatti meddővé tétel Európában viszonylag kevésbé elterjedt, bár Hollandiában, Svájcban és az Egyesült Királyságban egyre inkább alkalmazzák. Máshol viszont kifejezetten népszerű, az Egyesült Államokban például az elmúlt közel húsz év alatt kétszeresére nőtt az elvégzett sterilizációk aránya.

Gergely Zsófia