Utólag nyújtaná be a számlát az egyetem

2006.05.19. 17:11

Utólagos képzési hozzájárulás bevezetésével lehetne fizetőssé tenni a felsőoktatást - vetette fel az Oktatási Minisztérium, az [origo] által megkérdezett szakértő szerint azonban ezzel a finanszírozás valódi reformja helyett csak bürokratikusabb rendszer keletkezne. A hallgatói érdekképviselet elnöke közben arra figyelmeztet, hogy ha kell, fellépnek a tervezet ellen.

Egy február 14-ei kerekasztal-beszélgetésen még minden parlamenti párt elutasította a felsőoktatási tandíj lehetőségét, az új kormányprogram készítésekor mégis a fizetőssé tétel gondolatával kacérkodik az Oktatási Minisztérium. Szerdán egy balatonfüredi konferencián Stark Antal, az OM helyettes államtitkára arról beszélt, hogy nem tervezik a tandíj visszaállítását, egy úgynevezett utólagos képzési hozzájárulás bevezetését azonban megfontolandónak tartják - adta hírül az MTI.

Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke szerint ez a hozzájárulás is tandíj lenne, csak ezt utólag kellene befizetni. Az ő véleményét támasztja alá, hogy 2005 decemberében a Mozgó Világnak adott interjújában még Magyar Bálint oktatási miniszter is tandíjnak nevezte az utólagos fizetési rendszert: "El tudtam volna képzelni egy teljes hitellel kombinált tandíj bevezetését, amelyet csak utólag és annak kell törlesztenie, akinek a jövedelme már meghaladja az átlagkeresetet" - nyilatkozta akkor a miniszter.

Az OM által még csak felvetett rendszer lényege most is az lenne, hogy a hallgatókkal munkába állás után fizettetik vissza a képzési költségeket. A törlesztés a diákhitelhez hasonlóan történne, a munkába álló diplomások jövedelmének négy-hat százalékát vonnák le, de csak akkor, ha a dolgozó évi jövedelme eléri az aktuális havi minimálbér 40-60-szorosát.

Az Oktatási Minisztérium sajtóirodájában további érdeklődésünkre azonban azt mondták, hogy amíg nincs lezárt, nyilvánosságra hozott kormányprogram, addig a részletekről nem nyilatkoznak. Így egyelőre például nem lehet tudni, hogy az utólagos képzési hozzájárulás összege hogyan viszonyulna a jelenlegi költségtérítéses oktatás díjaihoz.

Pedig nem mindegy, hogy a friss diplomásoknak egy pár ezer forintos, névleges díj részleteit kell-e kigazdálkodniuk, vagy a félévente is százezres nagyságrendű, teljes képzési költség halmozódik majd fel számlájukon adósságként. Ekler Gergely HÖOK-elnök az [origo]-nak azt mondta, hogy a hallgatóknak feltehetően a képzés teljes összegét ki kellene fizetnie, Lugosi Gábor, a Felsőoktatási Gazdasági Szakemberek Egyesületének elnöke ugyanakkor ezt valószínűtlennek tartja.

Lugosi szerint a felsőoktatás egyébként most sem ingyenes, mivel a hallgatók több mint fele költségtérítéses képzésre jár, és sok helyen az államilag finanszírozott képzésben részt vevőket is "megsarcolják". Az utólagos képzési hozzájárulás ötlete ugyanakkor szerinte is hibás, átgondolatlan és kidolgozatlan, mivel feleslegesen bürokratizálja a rendszert. Ugyanúgy, ahogy az egészségügyben, a felsőoktatás területén is inkább mélyreható átalakításokat kellene végrehajtani, hiszen a finanszírozási rendszer teljesen rossz - véli a gazdasági szakember.

Lugosi nem hisz az utólagos pénzbevonásban, szerinte a felsőoktatásban lévő pénz elegendő lenne, csak éppen más elosztásban. Jelenleg ugyanis egyszerre van egyes területeken túlköltés, máshol pedig alulfinanszírozás. Ha a valós piaci igényeknek megfelelő arányban vennének fel hallgatókat - vagyis az állam határozná meg a keretszámokat, és nem az egyetemek -, akkor nem lenne szükség többletforrásokra - mondta a szakértő.

A minisztérium terveivel mások sem elégedettek: a Fidesz például csütörtöki nyilatkozatában indokolatlannak és elfogadhatatlannak nevezte az utólagos képzési hozzájárulás bevezetését, a hallgatókat képviselő HÖOK elnöke pedig még az aktív fellépést is kilátásba helyezte. Ekler Gergely elnök az [origo]-nak azt mondta, a szervezet csak a jövő hét végén megtartott közgyűlés után tud hivatalos álláspontot kialakítani, de ő bízik benne, hogy a hallgatói önkormányzatok nem fogják elfogadni a tandíjnak ezt a formáját.

Arra a kérdésre, hogy mit tehetnek a hallgatók a minisztérium esetleges kedvezőtlen döntése ellen, Ekler azt mondta, hogy vannak a demokráciának lehetőségei, amelyekkel látványosan ki tudják fejezni véleményüket. "Mondhatnám azt is, hogy vigyázó szemetek Párizsra vessétek" - idézte a költő Batsányinak a franciaországi változásokra vonatkozó szavait.

Visnovitz Péter

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK