Idegenellenességben az élen vagyunk

2006.05.25. 11:41

A magyarok egyharmada szerint rosszat tett az országnak, hogy idegenek jöttek ide élni - derült ki egy nemzetközi felmérésből. A 24 állam bevonásával készült vizsgálat szerint a magyarokban az átlagosnál erősebb az idegengyűlölet. Sík Endre szociológus az [origo]-nak elmondta: a kutatások rendszeresen ugyanezt mutatják ki.

Magyarország a 4. helyen végzett idegenellenesség terén az Európai Társadalmak Összehasonlító Vizsgálatában, melyben 24 ország lakosait kérdezték, többek között a bevándorlókról alkotott véleményükről is.

Az 1500 magyar válaszadó 32 százaléka úgy véli, hogy Magyarország rosszabb hely lett attól, hogy idegenek jöttek ide lakni. Az embereknek csupán 11 százaléka gondolja ennek az ellenkezőjét, vagyis azt, hogy a bevándorlók kifejezetten jót tettek az országnak, míg a bizonytalanok aránya, az ősszehasonlítást tekintve nagyon magas: 60 százalék.

Az átlagosnál is kedvezőtlenebbül ítélik meg a bevándorlókat az idős emberek, akiknek 36 százaléka tartja ártalmasnak az idegeneket, valamint az alacsony végzettséggel rendelkezők, akiknél ez az arány 41 százalék. A véleményüket kinyilványítók 29 százaléka mondta azt, hogy a bevándorlók kulturálisan gazdagítják az országot, ugyanakkor 43 százalékuk szerint a gazdaságra negatív hatással vannak.

A felmérésben részt vevő országok közül Görögországban, Portugáliában és Észtországban a legerősebb az idegenellenesség. A görögök fele, a portugálok 40 százaléka gondolja úgy, hogy országukra negatív hatással vannak az idegenek. Izlandon, Finnországban, Svédországban és Lengyelországban csak tízből egy-két ember vélekedik így, a többség szerint inkább pozitív a bevándorlók hatása. A magyarok a csehekkel és az osztrákokkal értek el hasonló eredményt.

Sík Endre szociológus az [origo]-nak azt mondta, hogy a Magyarországon végzett korábbi vizsgálatok is mindig azt mutatták: nagyon erős az idegenellenesség. A szociológus szerint ennek az egyik oka az lehet, hogy a magyar társadalom nagyon homogén, kicsi a külföldiek aránya, ezért az embereknek nincs közvetlen tapasztalatuk, és ez történetileg is így volt. A másik lehetséges ok gazdasági jellegű: megnőtt a félelem, a bizonytalanság a rendszerváltás után, ilyen helyzetben pedig hajlamosak az emberek arra, hogy az idegenben keressék a bűnbakot.

Sík Endre szerint az is szerepet játszhat a felmérés eredményében, hogy más országokban a politikailag korrekt beszéd sokkal elfogadottabb, a magyarok viszont hajlamosabbak hangot adni a bevándorlókról kialakított negatív véleményüknek. Ugyanez magyarázhatja az iskolázottság mértéke és az idegenellenesség közti kapcsolatot: a magasabb végzettségűek körében, látensen ugyanúgy jelen lehetnek ilyen gondolatok, de kevésbé mondják ki azokat - véli a szociológus.

Janecskó Kata

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK