Megfigyelésért perelik dolgozói a Vodafone-t

2006.06.02. 16:39

Éjjel-nappal, hétköznap és hétvégén egyaránt nyomon követte néhány dolgozója tartózkodási helyét a Vodafone Zrt. az alkalmazottak mobiltelefonján keresztül. A cég azt állítja, az érintettek beleegyezésével tesztelték így a flottakövetési rendszert, a megfigyeltek szerint viszont ők semmit sem tudtak erről. Az alkalmazottak személyiségi jogi pert indítottak munkáltatójuk ellen, az elsőfokú ítélet június közepére várható.

"Egy multinacionális cég nem tehet Magyarországon azt, amit akar, nem dobálózhat emberi sorsokkal" - mondta az [origo]-nak a Vodafone egyik volt dolgozója, aki három exkollégájával együtt beperelte a céget személyiségi jogai megsértése miatt. A dolgozók azt állítják, hogy a cég tudtukon és beleegyezésükön kívül a nap 24 órájában, hétvégeken is nyomon követte őket előfizetéses, de részben ingyenes használatú készülékeik segítségével.

A dolgozók a pénteki tárgyaláson a cég rendszeréből kinyomtatott adatlistával bizonyították, hogy éjjel-nappal negyedórás időközönként rögzítették: a név szerint feltüntetett alkalmazottak éppen hol tartózkodnak Magyarországon belül, szélességi és hosszúsági koordináták szerint, és ezeket az adatokat rögzítették, tárolták és elmentették. A pert a cég egyik vezető beosztású alkalmazottja, a viszonteladási osztály vezetője indította három beosztottjával együtt azután, hogy 2005 októberében kiderült: a flottakövetés aktiválva van a telefonjukon.

A Vodafone Zrt. elismeri, hogy nyomon követték az alkalmazottakat, ám azt tagadja, hogy ők erről ne tudtak volna. A cég hivatalos álláspontja szerint csupán terheléses tesztet végeztek el a Mobil Flotta Helymeghatározás rendszerének fejlesztése során, még annak bevezetése előtt. Ennek célja a cég szerint az volt, hogy ellenőrizzék: a rendszer képes-e nagyobb számú gépjármű hozzávetőleges helyzetének egyidejű meghatározására, és nem a munkatársak megfigyelésére irányult. 

A Vodafone szerint tudtak a megfigyelésről
 
"A Vodafone Magyarország Zrt. bizonyítottnak látja, hogy az érintett munkatársak a tesztelés tényéről kellő tájékoztatást kaptak, mind a szolgáltatás mibenléte, mind a tesztelés folyamata köztudomású volt" - olvasható a mobilszolgáltató állásfoglalásában. A dolgozók ügyvédjének, Ratkócai Richárdnak a tájékoztatása szerint a cég azt állította: a viszonteladási osztály vezetőjével közölte a kereskedelmi igazgató a szolgáltatás elindítását, és az ő feladata lett volna, hogy közölje ezt az alkalmazottaival. Az említett dolgozó viszont kitart amellett, hogy őt nem értesítették semmiről. A tárgyaláson elhangzottak szerint tény az, hogy a többi dolgozót a kereskedelmi vezető az aktiválásról nem tájékoztatta.

Ratkócai Richárd szerint az is a felperesek igazát támasztja alá, hogy a cég azóta - vagyis több hónapja - sem tett semmilyen intézkedést a vezető beosztású munkatárs állítólagos mulasztása miatt, ugyanis ha ő tényleg nem hajtotta volna végre a munkáltatói utasítást, logikus lépés lett volna a Vodafone részéről, ha legalább azt számon kérik rajta. Az ügyvéd szerint ez arra engedhet következtetni, hogy valójában nem is volt ilyen utasítás.

Az ügyvéd szerint az is a perelő dolgozók állításait bizonyítja, hogy senki nem tiltakozott a nyomon követés ellen, holott életszerű lett volna, hogy ha tudnak erről, az érintett több tucat dolgozó közül legalább egyvalaki ellenkezzék. A dolgozók az [origo]-nak elmondták: a per előtti levelezések során a cég vezérigazgatója is kategorikusan tagadta a flottakövetés aktiválását. A cég által tanúként meghallgatni kért dolgozó, aki a kereskedelmi igazgató asszisztense, vallomásában azt is elmondta, hogy a kereskedelmi igazgató tájékoztatása szerint ez a "tesztidőszak" egy hónapig tartott volna. A dolgozók által becsatolt adatlistából ugyanakkor egyértelműen látható, a nyomon követés még 2005 októberében is aktiválva volt. Az asszisztens az alperesi ügyvéd utólagos kérdésére a tesztidőszakkal kapcsolatban később már úgy nyilatkozott, hogy annak tartalmára igazából már nem is emlékszik.

A cég bővebb tájékoztatást nem ad, mivel folyamatban lévő bírósági ügyről van szó. A Vodafone Zrt. álláspontja szerint nem követett el jogsértést, de ennek bizonyítását kizárólag a bíróságon akarja megtenni. "A Vodafone Magyarország a vele perben álló jelenlegi és volt alkalmazottaival szemben méltatlannak érezné, ha a jogvitát  a magyar törvények által kijelölt bírósági tárgyalótermen kívül folytatná le" - áll a közleményben.

A pereskedő alkalmazottak arra számítottak, hogy pénteken megszületik az ügyben az elsőfokú ítélet, ám nem így történt. A per befejeződése többek között amiatt csúszik, hogy a kereskedelmi igazgató nem jött el a tárgyalásra, holott korábban a Vodafone kérte tanúként való meghallgatását. A következő tárgyalási nap június 12-én lesz, ekkor várható az elsőfokú ítélet kihirdetése.

A pert elindító felsővezető és egyik beosztottja még mindig a Vodafone-nál dolgoznak. Az ő telefonjaikat már a per megindítása után mindenféle indoklás nélkül kikapcsolták, letiltották az előfizetésüket, így még ha akarnának, sem tudnának kommunikálni az ügyfeleikkel - mesélték az [origo]-nak.

Nem pénzt akarnak, hanem bocsánatkérést

A nyomon követett dolgozók azt kérték, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértést, a Vodafone-t tiltsa el a további jogsértéstől és kötelezze elégtétel adására egy nyilatkozat közzétételével, amelyben a Vodafone elismeri a történteket, sajnálkozását fejezi ki, egyben kijelenti, hogy a jövőben tartózkodik az ismételt jogsértéstől. A dolgozók azt is kérik, hogy a nyilatkozatot a Vodafone belső honlapján nyitólapként 30 napon át magyar és angol nyelven tegye közzé, a vezérigazgató aláírásával ellátva.

A dolgozók szerint ez precedensértékű per, hiszen ilyesmi bárkivel, akár a hétköznapi ügyfelekkel is megeshet, mivel a használó a nyomonkövetési funkció aktiválását nem veszi észre. Görögországban már kirobbant egy hasonló tárgyú botrány, amikor politikusok vodafone-os mobiltelefonjait hallgatták le.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a konkrét esetről nem nyilatkozott az [origo]-nak, mivel az ügy jelenleg is bírósági szakaszban van, de a megfigyelés jelenségéről általánosságban elmondta: az csak és kizárólag a dolgozó előzetes hozzájárulásával, csak munkaidőben történhet, és biztosítani kell, hogy a megfigyelés azonnak véget érjen, mihelyt a dolgozó meggondolja magát és visszavonja a beleegyezését. Az ombudsman közölte: ha ez nem így történik, az a személyes adatok védelméhez fűződő jogot sérti, ennek pedig polgári, de akár büntetőjogi vonzata is lehet, ha visszaélés történik a személyes adatokkal.

Janecskó Kata

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK