Megkezdődött a Gyurcsány cége elleni per

Az ügyész felháborodottan utasította vissza, hogy a Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő cég ügyvédje tendenciózusnak nevezte a Legfőbb Ügyészség eljárását annak a polgári pernek az első tárgyalásán, amely egy tíz évvel ezelőtti állami ingatlanügylet miatt indult. Az ügyészség szerint az ügylet az állam számára feltűnően előnytelen volt, ezért polgári pert indított. Gyurcsány az [origo] kérdésére szerdán csak annyit mondott: "pert nem kommentálunk, az eredményt pedig tudomásul vesszük".

Egy több mint tíz évvel ezelőtti ügy miatt kerülhet most kínos helyzetbe a miniszterelnök. A Legfőbb Ügyészség még márciusban jelentette be, hogy polgári pert indít a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Altus Rt., valamint a Humán-Jövő Kht. ellen. Az eljárásban egy ingatlanszerződés érvénytelenségének megállapítását kérik. A szerdán megkezdődött per azért került a Somogy Megyei Bírósághoz, mert a Humán-Jövő 2000 Kht. székhelye a megyében, Balatonőszödön van.

A perben egy, a fővárosi Szalay utcában található ingatlan érintett, amely korábban állami tulajdonban, a Miniszterelnöki Hivatal kezelésében volt. A keresetlevél szerint ennek az ingatlannak a tulajdonjogát a Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő Altus Rt. vásárolta meg 1995 januárjában, majd még az év áprilisában bérbe adta az állami tulajdonban lévő, Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft.-nek ( a Humán-Jövő 2000 Kht. jogelődjének). A megkötött szerződés szerint az ingatlanban az Országgyűlési Képviselők Klubját akarták működtetni.

A kereset szerint a Humán-Jövő 2000 Kht. saját költségén elvégeztette a bérbe vett helyiségek átalakítási munkálatait, és havonta bérleti díjat fizetett. Emellett a szerződő felek rendelkeztek arról is, hogy tíz év elteltével a felek úgy tekintik, hogy a bérlő a beruházás értékét "lelakta", és átalakított állapotban adja vissza a helyiségeket a tulajdonosnak a beépített bútorokkal, berendezésekkel, használati eszközökkel együtt, tehát a beruházás eredménye, ellenszolgáltatás nélkül a bérbeadó tulajdonában marad.

A szerdai tárgyaláson a Legfőbb Ügyészséget képviselő Pálvölgyi Ferenc ügyész fenntartotta a tavasszal benyújtott keresetet, melyben a korábban állami tulajdonban lévő Szalay utcai ingatlannal kapcsolatos szerződéseket vitatják. A perben a Legfőbb Ügyészség a szerződés érvénytelenségének megállapítását kéri. A tárgyaláson kiderült: az ügyészség szerint 87 millió forint kár érhette az ügyben érintett állami céget az ügyészség szerint színlelt bérleti szerződés miatt.

Az ügyvéd szerint tendenciózus az ügyészség

Az alperesek - az Altus Rt.-t képviselő Borbíró István és a Humán-Jövő 2000 Kht.-t képviselő Bálint Tibor - a kereset elutasítását kérték. Érvelésük szerint nem volt színlelt a szerződés, és eddig nem is bizonyította ezt az ügyészség.

Bálint ezt többek között azzal támaszotta alá, hogy az Altus Rt. által kért bérleti díj a piacinál még alacsonyabb is volt, összeget azonban nem említett. Közölte azt is, hogy a Humán-Jövő Kht.-t nem érte kár, vagyoni hátrányt nem szenvedett az ügy miatt.

Borbíró szerint az ügyben az ügyészség a gombhoz varrja a kabátot, felállítottak egy koncepciót, ehhez igazítják a tényállást a keresetlevélben. Azt mondta, az ügyészek tendenciózusan rakták össze a tényállást, ami a jogértelmezési gyakorlattal ellentétes. Szerinte a koncepció lényege az, hogy a Miniszterelnöki Hivatal 1994-ben azért értékesítette az ingatlant, hogy az elsőrendű alperes (az Altus Rt.) azon egy értékes beruházást valósítson meg, és 87 millióval gazdagodjon. Borbíró szerint azonban ez az állítás valótlan, tendenciózus, és nem is bizonyított.

Az ügyvéd szerint alaptalan az az érvelés is, hogy 1994-ban annak ellenére értékesítették a Szalay utcai ingatlant, hogy arra az államnak szüksége lett volna. Az ügyvéd szerint azonban az eladásra egy intézkedési csomag keretében került sor, mivel az Állami Számvevőszék felhívta a figyelmet arra, hogy a kelleténél több ingatlannal rendelkezik a Miniszterelnöki Hivatal. Az ügyészség személyi összefonódást is említ, e szerint ugyanaz az érdekkör jelenik meg mindegyik oldalon (Gyurcsány Ferenc ugyanis az akkor az Altus Rt.-t és a képviselői klubot is képviselte). Borbíró megjegyezte: a képviselői klubnak a legkülönbözőbb pártállású politikusok is tagjai voltak, példaként említette Pokorni Zoltánt, aki az alelnöke volt a szervezetnek. Tagadta azt is az ügyvéd, hogy az elsőrendű alperes gazdagodott volna, miként azt az ügyészség állítja.

Az ügyvéd közölte: a 97 millió forintos beruházásból 10 milliót fizetett az Altus Rt. Az átalakítás során 41 millió forintnyi olyan berendezési tárgyat is beépítettek az épületbe, amit később a másodrendű alperes elvihetett. Így Borbíró szerint nem gazdagodhatott az általa képviselt cég 87 millióval. Az ügyvéd később megjegyezte azt is, hogy a klub kialakításába szponzorok is beszálltak pénzzel. Azt azonban a tárgyalás után sem tudta megmondani, hogy kik és mekkora összeggel. Borbíró azt sem értette, hogy az ügyészség miért változtatta meg az ügyben képviselt álláspontját: utalt arra, hogy Polt Péter legfőbb ügyészként még 2004 áprilisában egy parlamenti interpellációra adott válaszában még azt mondta, a szerződések nem ütköznek jogszabályba.

Az ügyészség kikéri magának

A tárgyalás végén az ügyész felháborodottan utasította vissza Borbíró kijelentését, hogy a Legfőbb Ügyészség tendenciózus. "Kikérem magamnak, hogy a Legfőbb Ügyészség tendenciózus lenne. A polgári peres vitát csak a bíróságnak van joga eldöntetni, kéretik nem minősíteni az álláspontunkat" - fogalmazott az ügyész. Mivel csak június 6-án kapta meg az alperesek ellenkérelmeit, ezért a tárgyaláson ezekre nem tudott reagálni, ezt csak a későbbiekben teszi meg. A következő tárgyalást szeptember 20-ára tűzték ki.

Az ügyészség szerint a cégek által megkötött bérleti szerződés érvénytelen, mert színlelt szerződésnek számít, jó erkölcsbe ütközik, felvetődik a közérdek sérelme, valamint az állami tulajdonú cég számára feltűnően előnytelen. A Legfőbb Ügyészség ezért azt kérte a bíróságtól, hogy nyilvánítsa semmissé a bérleti szerződést, valamint kötelezze az Altus Rt.-t az ingatlanon elvégzett beruházás értékének a megtérítésére.

Az ügyészség által nyilvánosságra hozott keresetlevél részlete nem tartalmazta azt, hogy mekkora kár érhette az államot. A Fidesz azonban már közölt számításokat ezzel kapcsolatban. E szerint bérleti díjként összesen 117 millió, felújítási költségként 125 millió forintot fizetett ki az állam, miközben csak 8,3 millió forint lízingdíjat kapott cserébe.

Politikai szálak

Az ügynek vannak politikai szálai, mert fideszes képviselők feljelentése nyomán indultak az ügyben vizsgálatok. Először még 2003-ban Szijjártó Péter, majd tavaly ősszel Deutsch-Für Tamás fordult az ügyészséghez. A Gyurcsány Ferenc vagyonosodását vizsgáló bizottság is részletesen foglalkozott az üggyel.

Miután kiderült, hogy az ügyészség polgári pert indít, a parlament pénzügyi bizottságának ellenzéki tagjai meg akarták hallgatni a miniszterelnököt az ügyről, ő azonban nem ment el az ülésre. Gyurcsány akkor érdemben nem is szólalt meg az ügyben, és az [origo] kérdésére is csak annyit mondott szerdán, a tárgyalás első napján, hogy "pert nem kommentálunk, az eredményt pedig tudomásul vesszük".

Batiz András kormányszóvivő ugyanakkor a per indításáról szóló bejelentést követően azt állította az ügyészségről, hogy saját magával keveredik ellentmondásba. Batiz szerint ugyanis a legfőbb ügyész korábban, 2004 áprilisában még azon az állásponton volt, hogy a Szalay utcai ingatlanra vonatkozó lízing- és bérleti szerződés nem sérti a jó erkölcsöt, ezért a semmisség megállapítása iránti kereset benyújtása alaptalan.

Komáromi Gergely - Wirth Zsuzsanna