Bush szerint tanulhatnak tőlünk az irakiak

Meglehetősen rövidre fogta történelmi jelentőségűnek beharangozott budapesti beszédét George Bush amerikai elnök. Az 1956-os forradalom kapcsán nem beszélt az Egyesült Államok akkori tétlenkedéséről, viszont azt mondta, Irak tanulhat a magyaroktól. Gyurcsány Ferenccel folytatott tárgyalása után kiderült, a vízumkérdésben egyelőre nem várható lényeges változás. Olvassa el az [origo] összefoglalóját az amerikai elnök Budapesten töltött napjáról!

"Jó napot kívánok" - kezdte magyarul beszédét George Bush amerikai elnök háromnegyed öt előtt nem sokkal a Citadellánál. Miután útjának apropója az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója volt, és hivatalosan azért érkezett, hogy lerója tiszteletét, beszédében is többször emlékeztetett az öt évtizeddel ezelőtti eseményekre. Azt mondta, hogy szépen rá lehet látni a városra a Citadelláról, és ötven évvel ezelőtt is lehetett látni, hogy a magyarok úgy döntöttek, elegük van a diktatúrából, a titkosrendőrségből, és szabad választást, szabad sajtót és a politikai foglyok szabadon engedését követelték. A magyarok fegyvert fogtak, amikor Moszkva brutálisan el akarta nyomni a forradalmat - folytatta, majd hozzátette, hogy 200 ezer magyar vándorolt ki a szabadságharc leverése után az Egyesült Államokba, és ők mind hozzájárultak az amerikai fejlődéshez, országa ezért "örül, hogy kinyithatta nekik az ajtókat".

Mint mondta, most a nézők között is vannak olyanok, akik ott voltak '56-ban, és ő is talákozott három ilyen emberrel az ebédnél, és nagy megtiszteltetésnek érezte ezt. 1956 után 1989-ben megjelent egy új nemzedék - folytatta -, amely újra a szabadságot követelte, és azt követően Magyarország volt az első, amely végrehajtotta a demokratikus fordulatot a térségben, lebontotta a vasfüggönyt. Azóta a NATO, majd az EU tagja is lett az ország - mondta -, és az USA nagyra értékeli, hogy ilyen szövetségese van. Szerinte a demokratikus népek kötelessége, hogy segítsenek olyan országoknak, ahol még nincs szabadság. Megdicsérte Magyarországot, amiért részt veszünk a koszovói békefenntartásban, és küldtünk katonákat Afganisztánba és Irakba. Ekkor egyébként megdördült az ég - a pesti oldalon vihar készülődött.

Ezután párhuzamot vont Magyarország fejlődése és Irak között, illetve az '56-os események és az iraki diktatúra felszámolása között. Megemlítette, hogy a közelmúltban Bagdadban járt, és látta, hogy az amerikaiak, a magyarok és a többi koalíciós nemzet segítségével hogyan alakul az ottani demokrácia, és kijelentette: "büszkék lehetünk az elért eredményekre" - ekkor is nagyot dördült az ég. Azt mondta, hogy Iraknak elszánt ellenségei vannak, de "mi segítünk legyőzni a szabadság ellenségeit", és az irakiak számára ösztönzést adhat a magyarok szabadságvágya is. Szerinte az iraki-magyar párhuzam tanulsága az, hogy a "szabadságot el lehet halasztani, de nem lehet megtagadni". "Megható pillanatnak" nevezte, amikor délután megkoszorúzta az '56-os emlékművet a Kossuth téren, majd ennek kapcsán megemlékezett Kossuth Lajosról, és azt mondta, a magyar szabadság "hősei az összes szabad nemzet hősei".

Rövid, bő tízperces beszéde végén idézett - angolul - Petőfi Nemzeti dal című verséből. "Rabok leszünk vagy szabadok, ez a kérdés, válasszatok" - mondta az elnök, aki isten áldását kérte Magyarországra, de előtte magyarul mondta: "köszönöm". Ezután távozott a pódiumról, és a lement a hallgatóság közé kezet rázni a megjelentekkel. A tervek szerint hat órakor el is hagyta az országot.

Figyelemre méltó, hogy bár Bush ugyan 1956-ból kindulva vezette le gondolatmenetét, nem foglalkozott az Egyesült Államok akkori szerepével, bár megjegyezte, hogy az ötven évvel ezelőtti eseményekből Amerika is tanult. Pedig lett volna mit megmagyaráznia, mint arra Charles Gati politológus professzor is rámutatott a szerdai Washington Postban megjelent cikkében. Gati azt írta, hogy az Egyesült Államok simán kihátrált a Szovjetunió ellen fellázadó magyar forradalom mögül és fecsegve, de tétlenül nézte a bukást. Gati szerint így eljött a tisztázás ideje, a magyaroknak végre hallaniuk kell az igazságot arról, miért tétlenkedett 50 éve Washington, Bush azonban adós maradt a válasszal.

16.20 Megérkezett a helyszínre Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára is, pár perccel később a Sólyom-házaspár is megjelent. A magyar politikai vezetők a pódiumtól balra - ha az emelvénnyel szembeállva nézzük - foglalnak helyet. Mögöttük van egy lelátó, tetején egy tábla, Budapest-Magyarország felirattal. A másik oldalon is van egy lelátó, rajta magyar és amerikai zászlókkal.

15.50 Az elnöki emelvényre közben felkerült egy Budapest-címer, és egyre több ismert személyiség érkezett a helyszínre. Orbán Viktor Fidesz-elnök például politikai ellenfelével, az SZDSZ-es - egykor fideszes - Fodor Gáborral beszélgetett, és mellettük állt Kuncze Gábor, az SZDSZ, valamint Hiller István, az MSZP elnöke is. Megjelent Stumpf István egykori kancelláriaminiszter és Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, egykori washingtoni nagykövet is. Zwack Péter üzletember pedig már a fényképezőgépét is előkészítette.

15.30 Egy amerikai szervező megjegyezte a kollégájának, elég felhős az ég. Ha így marad, akkor Bush nem napsütéses háttérben mondja el beszédét. Az [origo] tudósítójának becslése szerint mintegy négyszáz fő számára alakítottak ki helyet a Citadellánál. A nagy melegben még a meghívott magas rangú katonák is levetették zubbonyukat.

14.30 A Citadella tövében is fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be. Minden ötödik fa mögött áll egy rendőr a parkban - jelentette az [origo] tudósítója. Az ajándékárus bódék is zárva vannak. Háromnegyed ötkor mond beszédet a helyszínen az amerikai elnök, aki délelőtt azt mondta, a szabadságvágyról fog szólni a magyar néphez. A beszédet közvetíti a CNN is, ami a magyar Külügyminisztérium szerint jó ingyenreklám az országnak, mert így megjelenik Budapest látképe az amerikai hírcsatornán. Az emelvényt, amelyen Bush beszélni fog, a Citadella északi oldalán állították fel, az erőd kapujával szemben. Bush így az újságíróknak, a meghívott vendégeknek és a golyóütötte falaknak fogja elmondani beszédét.