Ártatlannak tartja magát a volt Postabank-vezér

2006.06.27. 14:20

Ártatlannak tartja magát Princz Gábor, az egykori Postabank-vezér, aki ezt az utolsó szó jogán jelentette ki az ellene és hat másik bankvezető ellen folytatott eljárás keddi tárgyalásán. Sőt, az egykori bankelnök szerint a vádolt vezetők megsokszorozták a pénzintézet értékét. Azt a kérdést is feltette: miért volt szükség a Postabank 150-160 milliárd forintos állami konszolidációjára, és hol van ez a pénz.

Az utolsó szó jogával élve ártatlanságát hangsúlyozta Princz Gábor a Postabank-ügy büntetőperének keddi tárgyalásán a Fővárosi Bíróságon. "Megítélésem szerint munkám tudatos és folyamatos volt, kötelességszegést nem követtem el" - mondta a Postabank volt elnök-vezérigazgatója, aki a vádbeli hiányt megalapozatlannak és virtuális számnak nevezte.

Princz Gábort - és vele együtt a pénzintézet korábbi hat vezető beosztású tagját - azzal vádolják, hogy 1995 és 1997 között szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot, és jól prosperáló bank látszatát keltették.

Az egykori Postabank-vezér a keddi bírósági tárgyaláson azt mondta: az 1997-es februári bankpánik után nemcsak a bankrendszer fizetőképességét őrizték meg, hanem sikerült annak a privatizációs technikának is ellenállni, amely a bankok állami tőkésítését, konszolidációját követő, gyors és igen nyomott árú értékesítését jelentette. "Töretlenül, talán naivan hittünk a versenyhelyzet fenntartásában akkor is, amikor a piac szereplői lassan már áruházi eladókká váltak" - jelentette ki.

A vádlott azzal védekezett, hogy ő a bank alapítási céljait, a tulajdonosok és az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva, az akkor átalakuló társadalommal szorosan összekapcsolható pénzintézetet akart létrehozni, és ennek eredményeképpen a bank értéke sokszorosa lett az alapítási értéknek. Princz szerint ez annak a vezetésnek köszönhető, amelynek tagjai most a vádlottak padján ülnek.

"Sokakban jogos a kérdés és bennem is: miért volt szükség az utánunk következő bankkonszolidációra, milyen számítások, auditált mérlegek alapján történt ez, és miért volt ennek az értéke 150-160 milliárd forint? Hol ez a pénz tehát? És miért nem véletlen, hogy akik ezeket felhasználták akkoriban, egyben a mi feljelentőinkké is váltak?" - tette fel a kérdést Pricz, majd azt mondta: a válasz egyszerű. A bíróság előtt azonban ezt nem fejtette ki bővebben.

Az ügyész korábban a perben felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott a vádlottakra a jelentős időmúlásra hivatkozva. Princz Gábor ügyvédje, Bárándy Péter viszont a legutóbbi tárgyaláson védence felmentését kérte azért, mert álláspontja szerint nem történt szabályszegés. Az ügyben július 11-én születik meg az elsőfokú ítélet a Fővárosi Bíróságon.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK