Az igazán rászorulóknak mindegy a tandíj

Aki nagyon jól tanul, ingyen kapja a diplomát, aki kevésbé, még mindig számíthat ösztöndíjra, amiből jó esetben kifizetheti a tandíjat. A halmozottan hátrányos helyzetűek sem fizetnek majd, a nehéz helyzetben lévők pedig kaphatnak szociális ösztöndíjat. A többség mindenesetre havonta tíz-tizenöt ezret fizet majd másodéves korától. Az [origo] által megkérdezett szociológus szerint egyébként az igazán hátrányos helyzetűeknek arra sincs esélyük, hogy az egyetem közelébe kerüljenek.

A szeptembertől egyetemre járók nagy részének másodévben már tandíjat kell fizetnie (a kormány szóhasználatával fejlesztési részhozzájárulást, FER-t). A tandíj alól csak azok mentesülnek, akik iskolájuk legjobb tanulóinak számítanak: a legjobb tizenöt százalék tandíjmentességet kap. Nem kell fizetniük még a halmozottan hátrányos helyzetűeknek sem. Jelenleg azok tartoznak ide, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a havi 23.220 forintot - tudtuk meg a szociális tárcától.

Aki nem különösen jó tanuló, és nem is hátrányos helyzetű, az új rendszerben évente 105 ezer forintot fizet majd iskolájának. Ez az összeg az alapképzésben résztvevőkre vonatkozik, a mesterképzésre járók 150 ezret fizetnek majd tanévenként. Ettől az egyetemek plusz-mínusz ötven százalékkal eltérhetnek.

Arról is az intézmények döntenek, hogy évente, félévente vagy havonta kell majd fizetni a tandíjat. Tíz hónapos tanévet alapul véve mindenesetre a tandíj összege átlagosan tízezer, mesterképzésben tizenötezer forint lesz havonta. Tanulmányi ösztöndíjat az is kaphat, aki nem jut be a szerencsés tizenöt százalékba, de nem is nagyon rossz az átlaga.

A szoctám nem elég a tandíjra

A tandíjat ugyan az állami finanszírozású képzésre felvett hallgatók csaknem 85 százalékának fizetnie kell, ezt a rászorulók kompenzálhatják majd a köznyelven "szoctámnak" nevezett szociális ösztöndíjjal, amelyet a tanév tíz hónapjában utalnak a hallgatóknak.

A szociális ösztöndíjat a hallgatói önkormányzatok osztják szét a diákok között. Az államtól kapott pénzből a hallgatóknak kell igényelniük a szoctámot. Általában azok kapnak több támogatást, akik messze laknak az iskolájuktól és családjukban alacsony az egy főre jutó jövedelem - mondták az [origo] kérdésére a HÖOK-nál. A szociális ösztöndíj összege háromezer és húszezer forint között mozog - vagyis a tandíj kifizetésére csak ritkán elég.

A legszorgalmasabbak nyerhetnek

A tandíj befizetésére is felvehetik a hallgatók a diákhitelt. Ennek jelenlegi összege havonta 15-30 ezer forint között mozog az államilag finanszírozott képzésre járó hallgatóknál, és a diploma után kell törleszteni. A diákhitel összege Hiller István oktatási miniszter szerint 2008-tól növekszik majd. A Diákhitel Központnál megkeresésünkre csak a jelenlegi helyzetről tudtak tájékoztatni, a rendszer ugyanis jogszabály alapján működik. Ahhoz, hogy emelkedjen a diákhitel összege, módosítani kell a rendelkezéseket. A jelenlegi helyzetben ez a pénz nem lenne elég a tanulmányok finanszírozására, a tandíj mellett ugyanis van számos más költség, sokaknak például albérletet, bérletet - bár akad, ahol ingyen kapják a diákok - kell fizetni, és a kollégium sincs ingyen.

Fegyelemjavító lehet a tandíj

"Pillanatnyilag nagyon kevesen vannak az országban, akik valóban nem tudják majd kifizetni a tandíjat" - mondta az [origo]-nak Csákó Mihály oktatásszociológus, egyetemi tanár korábbi felmérésekre hivatkozva. Szerinte ugyanis az anyagi hátrányok nagyon korán, már kisiskolában iskolai hátrányokká változnak, vagyis az ilyen gyerekek valószínűleg el sem jutnak a felsőoktatásig. Csákó Mihály egyetért a tandíj bevezetésével, de szerinte mellette ki kell dolgozni egy működő rendszert arra, hogy támogassák azokat, akik nem tudnak fizetni.

"Az biztos, hogy a diákok hevesen fognak reagálni" - vélte, hozzátéve: a hallgatók már ráéreztek arra, hogy egy demokratikus rendszerben lehet tiltakozni, akár tüntetni is. Az egyetemisták között szerinte előfordulhat, hogy kialakul egy verseny a jobb eredményekért. "Az is örvendetes lenne, ha ez a készülési rendet vagy a tanulmányi fegyelmet javítaná" - tette hozzá. Ezzel együtt a szociológus nem tartotta valószínűnek, hogy a tandíj hatására kevesebben jelentkeznének a felsőoktatásba.

Wirth Zsuzsanna