Az egyeztetés hiányával indokolta több, az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó kormánypárti képviselő is, hogy leszavazták Sólyom László jelöltjét a főügyészi posztra. Egy MSZP-s forrásunk azt állította, hogy amíg a köztársasági elnök nem ül le tárgyalni a pártokkal, addig nem is szavazzák meg a jelöltet. Más kormánypárti politikusok viszont már úgy vélték, az egyeztetés hiánya csak az egyik oka volt az elutasításnak. Azt elismerték, hogy bár Horányi Miklós ellen nem szóltak érvek, de szerintük mellette sem.

Hétfőn a parlamentben a kormánypárti többség leszavazta Horányi Miklóst, Sólyom László jelöltjét a legfőbb ügyész posztra. Az államfő a szavazás után úgy nyilatkozott, továbbra sem akar egyeztetni a pártokkal a következő jelölt kiválasztásakor. Az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó kormánypárti politikusok viszont részben éppen azzal indokolták a jelölt elutasítását, hogy az elnök nem egyeztetett a frakciókkal.

Addig, amíg a köztársasági elnök nem ül le a frakciókkal egyeztetni, nem szavazzuk meg a jelöltjét - mondta az [origo]-nak egy név nyilatkozó MSZP-s képviselő. Szerinte ugyanis ha a parlament választja meg a legfőbb ügyészt, akkor olyan ügyészségi vezetőre van szükség, "akivel kezet tudnak fogni a képviselők". "Egyelőre többen vagyunk, mint az elnök" - foglalta össze az erőviszonyokat a szocialista képviselő. A képviselő felrótta azt is Sólyom Lászlónak, hogy szakított egy 16 éves hagyománnyal, amikor úgy döntött, nem vonja be a frakciókat a jelölt kiválasztásába. Nincs égető társadalmi nyomás a legfőbb ügyész tekintetében - mondta a képviselő, előrevetítve, hogy nem számít arra, hogy rövid időn belül sikerült betölteni a posztot.

Egy másik szocialista képviselő már kevésbé sarkosan fogalmazott, amikor arról kérdeztük, továbbra is leszavazzák-e az államfő jelöltjeit, ha megkerüli a pártokat. A politikus azt mondta, szerinte Sólyom egyeztetés nélkül is találhat számukra is alkalmas jelöltet, kérdés, hogy akar-e megoldást az elnök.

Szerinte mindkét fél tehetne kompromisszumokat az ügyben, ez a kormányoldal részéről az lehetne, ha támogatnák a konzultáció nélkül megnevezett jelöltet. Az államfő részéről pedig az, ha valóban alkalmas embert javasol, aki képes rendbe tenni az ügyészi szervezetet. Az MSZP-s képviselő szerint hatvan százalékban Sólyomon, negyven százalékban a kormányoldalon múlik, lesz-e új legfőbb ügyész.

Nem úgy van az, hogy a király szabja a törvényt, nem feltétlenül az elnök makacssága lesz szimpatikus az embereknek - vélekedett a képviselő, majd hozzátette, a köztársasági elnök döntése, hogy továbbra is egyeztetés nélkül akar jelölni, azt jelzi: teljesen más típusú, sokkal aktívabb elnöki szerepet szán magának Sólyom, mint elődei. Kérdés, hogy a saját politikai arculata formálását meddig akarja folytatni az elnök - mondta a képviselő, aki szerint emiatt van kibontakozóban egy presztízsvitánál mélyebb, politikai és tartalmi vita a kormányoldal és Sólyom között.

Az elnök úgy fogja fel, az ő dolga a jelölés, a parlament szerepe formális, a szavazásra korlátozódik - közölte a politikus, majd azzal folytatta: az eddigi, 16 éves hagyomány viszont az volt, hogy az elnök szerepe volt formális, és a kormányoldal nevezhette meg, kit szeretne a posztra. Emlékeztetett arra, hogy Polt Pétert is a Fidesz kérésére javasolta Göncz Árpád. 

Egy szabad demokrata képviselő a kérdésről azt mondta: az egyik oka annak, hogy leszavazták Horányit, valóban az volt, hogy nem egyeztetett Sólyom a frakciókkal. Azt elismerte az SZDSZ-es képviselő, hogy valódi ellenérv nem hangzott el Horányival kapcsolatban, de hozzátette: vegyük észre azt is, a jelölt mellett sem hangzott el semmilyen érv sem. Szerinte Horányi eddigi munkája alapján nem lett volna alkalmas az ügyészi szervezetet Polt Péter után rendbe tenni és függetlenségét biztosítani. Az SZDSZ-es politikus is úgy vélte, hogy konzultácó nélkül is találhat alkalmas jelöltet az elnök, szerinte egyik fél sem érdekelt abban, hogy elhúzodjon a legfőbb ügyész megválasztása és állandósuljon a nézeteltérés a koalíció és az államfő között.

Komáromi Gergely