Az adóemelés átment, az első reformlépések elbuktak

Elfogadta a parlament a Gyurcsány-csomag adóemelésekkel kapcsolatos részét, a kormány önkormányzati reformjának első lépései azonban elbuktak az ellenzék tiltakozásán. A parlamentben a kormányfő bejelentette, hogy külső szakértőkből feláll egy tanács az euró bevezetésével kapcsolatos konvergenciaprogram készítésének segítésére. Az ülést kisebb közjáték zavarta meg, Mécs Imre MSZP-s képviselő beszéde közben ugyanis az ellenzéki padsorokból valaki azt kiabálta: "disznó".

A sokat hangoztatott államreform két fontos elemét nem tudta elfogadtatni a parlamentben a kormány. Nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget a régiók létrehozásához szükséges alkotmánymódosítási javaslat. A javaslat célja az önkormányzati rendszer reformja volt. A javaslat alkotmányi szintre emelte volna a régiót mint önálló területszervezési egységet, és ezzel megalapozta volna a középszintű közigazgatás átfogó reformját. Nemmel szavaztak az ellenzéki képviselők, kivéve Hargitai János KDNP-s politikust, aki az igen gombot nyomta meg, és tartózkodott Farkas Imre szocialista képviselő.

Nem kapta meg az elfogadáshoz szükséges kétharmados többséget a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat sem. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosításával már az őszi választások után jelentősen csökkent volna a megyei és a fővárosi közgyűlés létszáma. Ennél a javaslatnál az ellenzékiek többsége tartózkodott, két MSZP-s politikussal, Farkas Imrével és Suchman Tamással együtt.

A várakozásoknak megfelelően ugyanakkor a kormánypárti többség támogatásával a parlament megszavazta a megszorító csomagban szereplő adóemeléseket (egyebek mellett a 15 százalékos áfakulcs 20 százalékosra nő, bevezetik a szolidaritási adót, a banki különadót), amelyeket várhatóan a kormánypárti többség elfogad. (A változásokról részleteket olvashat itt.)

Disznóztak Mécs beszéde közben

Mécs Imre egy korábbi ülésen

A parlamenti ülést a szavazások előtt kisebb közjáték zavarta meg. Mécs Imre (MSZP) napirend előtt szólalt fel a parlamentben, amikor valaki az ellenzéki padsorokból elkiáltotta magát: "disznó". Mécs az [origo]-nak azt mondta, mivel nagy volt a zaj az ülésteremben, nem is hallotta a sértő kifejezést. Csak beszéde után tudta meg, mi történt. A képviselő szerint azonban nem is biztos, hogy neki szánták a sértést, mivel érzése szerint nem mondott semmi olyasmit, ami ezt indokolhatta volna.

A szocialista képviselő arról beszélt, hogy egy amerikai képviselő az '56- os forradalomról mondott beszédet az Egyesült Államokban, ezt akarta megköszönni. Felszólalása szerint : "1956 legyen értékalapú hagyomány, adjon erőt a mi generációnknak, legyen mérték az összefogásra, az együttműködésre, az önzetlen aktivitásra, amely a forradalmunkat olyannyira jellemezte" - mondta. Eközben hangzott el a disznózás. Az egyelőre nem egyértelmű, hogy ki sértegette a képviselőt az ellenzéki politikusok közül.

Az előző ciklusban még az SZDSZ színeiben politizáló Mécs Imrét korábban is érték sértések, amiért egykori '56-os halálraítéltként a balliberális oldalon politizált. 2002-ben a 301-es parcellánál ki is fütyülték, amikor október 23-án ünnepi beszédet mondott.

Gyurcsány külső szakértői segítséget hív

A parlament hétfői ülésének elején Gyurcsány Ferenc a konvergenciaprogrammal kapcsolatos tennivalókról beszélt. Ezt a programot szeptember elejéig kell benyújtani Brüsszelnek, és tartalmaznia kell azt, hogy Magyarország mit tesz annak érdekében, hogy be lehessen vezetni az eurót.

A miniszterelnök elmondása szerint a program készítése már folyik, de vannak olyan elemei, amelyek túlmutatnak a kormány kompetenciáján. Példaként a pénzügypolitikát említette, amelyben a Magyar Nemzeti Bankkal kell együttműködni. A jegybankkal - amelynek elnöke, Járai Zsigmond többször is élesen bírálta a kormányt a folyamatosan duzzadó hiány miatt - jövő héten kezd konzultációt a kormány - derült ki Gyurcsány szavaiból.

A konvergenciaprogram első változata augusztus közepére készül el, ezt akkor elküldik a parlamenti pártoknak és tárgyalnak róla a munkavállalók és munkaadók képviselőivel az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Gyurcsány bejelentette, hogy feláll a Konvergencia Tanács, amelynek tagja lesz Bogsch Erik, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója, Simor András, a Deloitte könyvvizsgáló vezetője és Surányi György korábbi jegybankelnök. Ők szintén részt vesznek a program kialakításában. Az SZDSZ később azt javasolta, hogy a tanácsnak legyen tagja a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Járai Zsigmond és a parlament költségvetési bizottságának elnöke, a fideszes Varga Mihály is.

A kormány idén év elején már benyújtott egy konvergenciaprogramot Brüsszelnek, de akkor azt visszadobták újradolgozásra. A programban foglaltaknak azért van nagy jelentősége, mert ezekből kiderülhet, miként képzeli el a kormány az euróbevezetéshez szükséges szigorú költségvetési és pénzügyi feltételek megvalósítását. A kormányfő hétfőn a parlamentben arról beszélt, hogy az adótörvényekről szóló parlamenti döntés után új szakaszba kerül a konvergenciaprogram készítése. Közölte azt is, az adóemeléssek kapcsolatos jogszabályok elfogadása kijelöli a kötvetkező évek makrogazdasági mozgásterét.

Navracsics az igazság kibontásáról

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője Gyurcsány felszólalására reagálva azt mondta, a célban, hogy európai színvonalon éljenek az országban az emberek, mindenki egyetért. Szerinte azonban erről nem azon a napon kellene beszélni, amikor adóemeléseket készül megszavazni a kormányoldal. Azt mondta, ezzel csökkenni fog az életszínvonal, ezért arra kérte a miniszterelnököt, vonja vissza a törvényjavaslatokat. A kormánypárti képviselők azonban kinevették Navracsicsot.

A frakcióvezető azt is mondta, hogy a kormány lépései korábban elhibázottak voltak, vagy - utalva Gyurcsány egy korábbi nyilatkozatára - nem bontották ki az igazság minden részletét. Ezért szerinte most sincs garancia arra, hogy a lépéseket nem hibázza el a kormány. Megjegyezte, hogy a miniszterelnök által bejelentett Konvergencia Tanács plágiumszerű, mert a Fidesz által javasolt Költségvetési Tanácsra emlékeztet.

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője azt mondta, az MSZP és az SZDSZ vészes időhiányban szenved a konvergenciaprogrammal: utalt arra, hogy a parlamentnek két hete lesz arra, hogy megvitassa az előterjesztést. Szerinte ellentmondásos a mostani elképzelés, ami mintegy 2 ezer milliárdos megszorítást tartalmaz, miközben tavaly még ezermilliárdos adócsökkentésről készítettek porgramot.

Kuncze az ellenzéket kérte számon

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint azért fontos a program, mert egyensúlyi pályára kell állítani az országot. Beszédében a Fideszt bírálta, mert az ellenzéki párt kampányígéreteinek megvalósítása szerinte 4 ezer milliárd forintba került volna. Azt is kifogásolta, hogy az ellenzéknek nem voltak javaslatai.

Lukács Tamás, a KDNP vezérszónokaként felvetette: ha a kormányoldal alkotmányossági aggályokat vetett fel a Fidesz által javasolt Költségvetési Tanáccsal kapcsolatban, akkor a Konvergencia Tanács esetében is el kellene gondolkodni az aggályokon. Bírálta a kormányoldalt, hogy miközben megszorításokat készül elfogadni, elengedte az iraki 40 milliárdos államadósságot. Megjegyezte azt is, hogy a mostani konvergenciaprogramot az a pénzügyminiszter készíti elő, aki már korábban részt vett két, Brüsszel által visszadobott program elkészítésében.

Gyurcsány Ferenc viszontválaszában azt javasolta, hogy a továbbiakban ne a múltról, hanem a jövőről beszéljenek. Hozzátette: az elmúlt években a kormányzat filozófiája az volt, hogy kevesebb bevételből többet adjanak az embereknek - többek között az adók csökkentésével, a szociális kiadások növelésével és modernizációs programmal. Ez a politika nem folytatható, ezért készítették el az Új egyensúly programját - közölte. Szerinte azonban az ellenzék továbbra is a korábbi, kevesebből többet politikáját akarja folytatni, ami szerinte rövidlátásra utal.