Töprenghet reformjain a vitorlázó Gyurcsány

2006.07.24. 7:09

Miután a Fidesz bejelentette, hogy a kormány egyik javaslatát sem szavazza meg a hétfői parlamenti ülésen, elbukott több olyan, kétharmados támogatást igénylő jogszabály, amely a sokat hangoztatott államreform részét képezné. Ráadásul a hétfői üléssel véget is ért a parlament nyári rendkívüli időszaka, amelyet követően vezető politikusok is elmennek nyaralni. Cikkünk első oldalán olvashat a parlamenti történésekről, második oldalán pedig megtudhatja, mivel töltik szabadságukat vezető politikusok.

A nyári szünet előtt hétfőn ült össze utoljára a parlament. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök napirend előtti felszólalásában egyebek mellett azt mondta, sokan azt kérdezik, minek a változás, ha ez fáj. Azzal a példával érvelt Gyurcsány, hogy szerinte azoknak a szülőknek van igaza, akik nem ijednek meg attól, ha egy gyereknek oltást kell adni, még ha az kellemetlen is. Úgy folytatta beszédét: a rövidtávú megoldások helyett előre kell menni és befektetni, úgy, hogy a holnap ne menjen rá a ma küzdelmeire. Közölte, a holnap lehetőségéért hozzá kell nyúlni a költségvetéshez, hogy erősebb legyen a gazdaság. Szólt az ellenzékhez is, azt mondta, kicsinyes viták helyett a fontos kérdésekről kellene érdemi vitát folytatni.

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője a miniszterelnök felszólalására úgy reagált: valóban nincs szükség kicsinyes vitákra, de megjegyezte, hogy a 149 fideszes indítványból a kormányoldal mindössze 3-at támogatott. Megjegyezte, hogy ha most a miniszterelnök azt mondja, nincs szükség radikális politikára, akkor miért áll elő olyan radikális javaslatokkal, mint a megyerendszer megszüntetése.

A rendkívüli ülésszak utolsó napján kilenc törvényről tartottak zárószavazást. Kormánypárti többséggel elfogadták azt a jogszabálymódosítást, amely megteremti a jogi alapját a felsőoktatási tandíj bevezetésének. Így a Fidelitas parlamenti képviselői hiába tiltakoztak egyforma pólójukkal a tandíj bevezetése ellen. A fiatal képviselők - köztük Szijjártó Péter szóvivő, kommunikációs vezető - az ülésterembe egyforma fehér pólóban vonultak be, amelyen egy piros háromszög alakú KRESZ-táblán egy fiú és egy lány alakja látható. Hétfőn döntött az Országgyűlés a közoktatási törvény módosításáról is, ennek lényeges eleme a tanárok kötelező óraszámának emelése. Ez ellen már korábban tiltakoztak a pedagógusok, az intézkedés eredményeként ugyanis várhatóan elbocsátások lesznek az iskoláknál.

Fotó: Fábián Évi

Ami elbukott

Nem támogatta az ellenzék a kormány javaslatát, miszerint az ötszáz fősnél kisebb településeken nem lehetne jegyző, kötelező lenne körjegyzőségeket létesíteni a szomszédos falvaknak és az ezerfősnél kisebb településeken is csak feltételekkel maradhatnának a jegyzők. Ettől a módosítástól a kormány azt várta volna, hogy a kisebb településeken is magasabb szintű legyen a közigazgatás sznívonala. Emellett pontosították volna a fővárosi önkormányzat és a budapesti kerületek hatáskörét is: a kormány javaslata szerint a főváros felelne az infrastrukutrális fejlesztésekért, a kerületek pedig a humánpolitikai - így például szociális - ügyekben döntenének. A törvényjavaslat bevezette volna a regonális önkormányzatokat is. Mivel kétharmados többséget igénylő törvényről van szó, a módosítás az ellenzék nem szavazatai miatt elbukott.

Elvetette a parlament az ellenzék ellenállása miatt a szintén minősített többséget igénylő javaslatot a parlament létszámának csökkentéséről. A módosítás értelmében 2010-től 386-ról 298-ra változott volna a képviselők száma.

Nem fogadta el az Országgyűlés a mentelmi joggal kapcsolatos változtatásokat sem. A leglényegesebb módosítás az lett volna, hogy a képviselőket is köteleznék a szonda megfújására. Elbukott az a javaslat is, amely szigorúbban szabályozta volna a képviselők összeférhetetlenségét. E szerint a politikusok nem tölthetnének be felügyelőbizottsági vagy igazgatótanácsi tisztséget állami vagy önkormányzati cégeknél, valamint közalapítványoknál sem.

Ami átment

A felsőoktatási és a közoktatási törvény módosítása mellett elfogadták a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvény módosítását is. E szerint könnyebben lehet felmondani a köztisztviselőknek, és bevezetik a teljesítményalapú bérezést. Átment a kárpótlással kapcsolatos módosítás is. Ez lehetővé teszi, hogy azok, akiknek hozzátartozóit életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul fosztottak meg, de még nem részesültek kárpótlásban, év végéig benyújthassák erre igényüket.

Felemás mérleg

A nyári rendkívüli időszak felemás mérleget hozott a kormány számára. Sikerült ugyan elfogadtatni a megszorító intézkedésekről szóló szabályokat, és azokat a köztársasági elnök is aláírta, de a sokat hangoztatott nagy reformokról szóló törvényeket nem tudták keresztülverni. Igaz, ennek akadálya az volt, hogy ezek többsége kétharmados támogatást igényel, és az ellenzék nem fogadta el a kormány terveit. Korábban elbukott már például a régiók kialakításának alapját szolgáló alkotmánymódosítás, és nem fogadták el az önkormányzati képviselők létszámának csökkentéséről szóló törvényjavaslatot sem.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK