Külföldi tapasztalatszerzésre, nyelvtanulásra, szakképzésre fordíthatják felszabaduló egy évüket azok, akiknek idén nem sikerült a felvételijük. Akik meg tudják fizetni a költségtérítéses képzést, már csütörtöktől böngészhetik a pótfelvételit hirdető felsőoktatási intézmények listáját, az előkészítők pedig ősztől várják a jelentkezőket. A pszichológus szerint átlendít a csalódottság okozta kezdeti nehézségeken, ha a diákok észreveszik helyzetük előnyeit.

Miután szerdán nyilvánosságra kerültek a ponthatárok, közel negyvenezer - egész pontosan 38 928 - sikertelenül jelentkezőnek kell azon elgondolkodnia, hogy egyetemi tanulmányok helyett mivel tölti a következő próbálkozási lehetőségig felszabadult időt. A középiskolás diákok nagy része valószínűleg kidolgozott már valamilyen forgatókönyvet arra az esetre, ha nem vennék fel: a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) felmérése szerint ugyanis csak 46 százalékuk bízott abban, hogy már az érettségi évében sikeresen felvételizik.

Akiknek beigazolódott a rossz előérzetük, azokon Szöllősi Ágnes munkapszichológus és karriertanácsadó szerint sokat segíthet a család, a baráti környezet, az adott helyzet előnyeinek észrevétele és kihasználása pedig át tud lendíteni a kezdeti nehézségeken. A csalódott felvételizők többféleképpen is hasznukra fordíthatják, hogy ősszel még nem feltétlenül kell beülniük az iskolapadba.

Pótfelvételizni csak fizetős helyre lehet

Leghamarabb azoknak kell dönteniük, akik a pótfelvételit fontolgatják. Az erre lehetőséget adó helyek listája már július 27-től elérhető. Oroszlán Éva, a FISZ sajtófelelősének tájékoztatása szerint pótfelvételivel csak azok próbálkozhatnak, akiket a megjelöltek közül egyik helyre sem vettek fel, vagy egyáltalán nem adtak be sehová jelentkezési lapot. A minimum ponthatár 78 pont, ez alatt még pótfelvételivel sem lehet bejutni egyetemre vagy főiskolára. 

Egy, az andragógia és gyógypedagógia szakokról lecsúszott lány semmiképp sem szeretne  várni a következő felvételi időszakig, egyedül a pótfelvételiben bízik. "A következő lépés a pótjelentkezések listájának átböngészése lesz" - mondta a ponthatárok meghúzása utáni reggel az [origo]-nak. - "Ha szeptembertől nem jön össze, keresztféléves képzésbe is belekezdenék januártól. Minél hamarabb be szeretnék kerülni valamilyen egyetemre vagy főiskolára" - tette hozzá.

A pótfelvételi során jóval alacsonyabb ponthatárokat húznak meg, mint a hagyományos felvételin, ezzel az eljárással azonban csak költségtérítéses helyre nyerhetnek felvételt a jelentkezők. Aki megengedheti magának, hogy fizessen a tanulásért, bizonyos esetekben még pótfelvételiznie sem kell, a felsőoktatási intézmény ugyanis felajánlhatja az államilag finanszírozott helyre jelentkezett diáknak az adott szakon a fizetős képzés lehetőségét.

"El lehet velük ütni az időt"

Akit nem vettek fel sehova, és nem szeretne költségtérítést fizetni, de mindenképp továbbtanulna, annak még mindig rendelkezésére állnak a különböző tanfolyamok és szakképzések.

"Két ponttal csúsztam le az informatikai szakokról" - mondta az [origo]-nak egy tizenkilenc éves fiú, akinek a tavalyi érettségi után nem sikerült bejutnia sehova. A ponthatár kiderülése után beiratkozott egy kétéves OKJ-s képzésre, idén pedig újra beadta a jelentkezési lapját, miután szintemelő érettségit tett matematikából. "Ha felvesznek, akkor valószínűleg rögtön halasztok is egy évet, és befejezem előbb a tanfolyamot. Ha nem, leteszek még egy nyelvvizsgát, és jövőre újra próbálkozom. Hátrányomra biztos nem fog válni ez a képzettség, könnyebben el tudok majd vele helyezkedni" - foglalta össze terveit az informatikusnak készülő fiú. "Mindenképpen érdemes szakképzésre is jelentkezni, ezek ingyen vannak, és el lehet velük ütni az időt" - mondta egy huszonéves lány is, akinek első alkalommal nem sikerült a felvételije.

Az első szakképesítés megszerzése ingyenes

Az OKJ-s szakképzések az ország számos képzési központjában elérhetőek. A Felvételi Tájékoztatóban megtalálható felsőfokú szakképzésekre az egyetemi és főiskolai szakokhoz hasonlóan kellett jelentkezni, és a ponthatár rendszer is ugyanúgy működik. Ha a jelentkező még nem rendelkezik OKJ-s papírral, és államilag finanszírozott szakképesítésre adta be jelentkezését, akkor a képzés ingyenes lesz.

Más, a Felvételi Tájékoztatóból kimaradt felsőfokú szakképzések közül is válogathat a továbbtanulni kívánó diák. Az Országos Képzési Jegyzékben tizennégy képzési terület összesen körülbelül 800 szakmája szerepel, és a képzési központtól függ, hogy kell-e fizetni a tanfolyamért.

A képzési időtartam és az árak változóak: egy fodrász szakképesítés megszerzése akár három évet is igénybe vehet, és 360 ezer Ft-ba kerül, egy 74 ezer forintos ingatlanközvetítő tanfolyam pedig tarthat csupán három hónapig is. Egy idegenvezetői szakképesítés 120 ezer forintért, 8 hónap alatt is megszerezhető. Az egyetemekhez és főiskolákhoz hasonlóan az intézmények az esetek többségében biztosítanak diákigazolványt és kollégiumi férőhelyet is.