Rendőrök mentették ki a csontsovány kutyákat

Vágólapra másolva!
Állatvédelmi őrszolgálat alakult néhány héttel ezelőtt Kecskeméten. A helyi állatvédők kezdeményezésére a rendőrség és az állategészségügyi állomás is segít fellépni az állatkínzók ellen. Az [origo] elkísérte a rendőrökből és állatvédőkből álló csapatot az egyik akcióra, ahol végül hét rendőr, a helyi vadász és négy állatvédő kellett ahhoz, hogy kimenekítsenek két csupa seb, csont és szőr kutyát egy kertből.
Vágólapra másolva!

"Hát, ez még nem olyan, mint az Animal Planeten az amerikai állatvédelmi rendőrség! Ők csak berúgják az ajtót, és már viszik is az állatkínzókat, mi meg itt álldogálunk, nem tudunk bemenni a kertbe" - mondta az egyik kecskeméti rendőr, aki részt vett a Mentsvár Alapítvánnyal közös állatvédelmi őrszolgálat egyik akcióján. A rendőr szerint ugyanis a jogszabályok megkötik a kezüket. "Most mondja meg nekem, mi az alapos gyanú, ami miatt bemehetnénk intézkedni, ha még nem is láttuk a kutyákat?" - tette fel a kérdést. Az egyébként bűnügyi helyszínelőként dolgozó, gyilkosságokhoz és feltört autókhoz szokott rendőrnek érezhetően idegen volt az a feladat, hogy kiszabadítson két rossz körülmények között tartott kutyát egy ötven év körüli házaspár kertjéből.

A kecskeméti rendőrség és az állatvédők azért vonultak ki a kertes házhoz, mert több bejelentés is érkezett, hogy a házaspár durva körülmények között tartott öt kutyát. A helyszíni szemlén később bebizonyosodott, hogy valóban rövid láncra kötötték az állatokat, emellett az is valószínű, hogy nem adtak rendesen enni a hordókban tartott, csontsovány kutyáknak. Az [origo]-nak a szomszédok azt is állították, hogy a házaspár verte az állatokat, és a kutyákon látható nyílt sebek is ezt támasztják alá. Az utcabeliek szerint azonban nemcsak a kutyák vonyításától volt hangos a környék, de állítják, hogy régebben még a tyúkokat is verték, ha nem tojtak elég tojást.

Tóth Zsigmond, a Mentsvár Alapítvány kuratóriumi tagja, az állatvédelmi őrszolgálat egyik ötletgazdája azt mondta, néhány napja a házaspár két kutyát önként odaadott nekik, de a maradék háromhoz ragaszkodtak. "Arra azonban nem voltak hajlandóak figyelmeztetésünk ellenére sem, hogy rendesen bánjanak a kutyákkal" - mondta Tóth. Ráadásul a három ott maradt állatból egy eltűnt.

Ezért csütörtökön kivonult az őrszolgálat: négy civil ruhás rendőr, három állatvédő és az ebrendészeti telep egy munkatársa ment ki a Kecskemét külső részén található, elhanyagolt házhoz, hogy elvigyék a még ott lévő két kutyát. Előzőleg az állategészségügyi állomás már kiadott egy szakvéleményt arról, hogy a kutyákat nem lehet ilyen körülmények között tartani.

Az akció nehezen indult. Amikor a rendőrök becsöngettek, csak az asszony volt otthon, aki a férje nélkül nem akarta beengedni a rendőröket és a kutyákat sem volt hajlandó kivinni. A rendőrök végül rábeszélték az asszonyt, hogy engedje be őket megnézni a kutyákat. A nő ugyan fenyegetőzött egy kicsit, de végül az egyik állatot sikerült befognia az ebrendészeti telep munkatársának, a másik kutya azonban nem hagyta magát, és az asszony sem segített megfogni. Így hívni kellett a helyi vadászt, hogy segítsen befogni a fekete kutyát altatólövedékes puskájával.

Fotó: Fábián Évi
Az elsőként kiszabadított kutya

Emellett a rendőröknek erősítést kellett hívniuk, mert a nő akadályozta őket munkájukban, így egyenruhás társaikat is ki kellett hívni. A kutyabefogási akcióban így végül hét rendőr vett részt.

A feszültséget tovább fokozta, hogy a hosszúra nyúlt akció közben megérkezett János, a kutyák gazdája, aki hangosan szidta a rendőröket és kézzel-lábbal tiltakozott, hallani sem akart arról, hogy elvigyék a kutyáit. Végül a civil ruhás rendőrök rábeszélőképességének és a kiérkező egyenruhások megjelenésének hatására a férfi engedett, és berakta az autóba az állatvédőkkel haragos ebet is. Így a vadásznak végül nem kellett használnia az altatólövedékes puskát, csak egy csípőfogót kellett előkeríteni, hogy elvágják a kutya láncát.

A kutyákat végül az ebrendészeti telepre vitték, ahol állatorvosi vizsgálat és megfigyelés vár rájuk. Utána pedig átkerülnek a kecskeméti Mentsvár Alapítvány menhelyére, és valószínűleg új gazdákat keresnek nekik. Az estről a rendőrség jegyzőkönyvet készített és hivatalos vizsgálatot indítanak az ügyben a nem megfelelő tartási körülmények miatt.

Tóth Zsigmond azt mondta, a mostani eset az egyik legproblémásabb volt, amióta működik az őrszolgálat. Tapasztalatai szerint ugyanis akikhez kimennek, általában beengedik őket, különösen, ha már rendőrrel együtt érkeznek. Sokszor pedig az is elegendő, ha szólnak a gondatlan gazdának: figyeljen jobban állataira.

Az országban eddig egyedülálló, néhány hete működő állatvédelmi őrszolgálatról azt mondta, hogy nem volt nehéz dolguk: leültek a rendőrség vezetőivel és megállapodtak arról, hogy együttműködnek állatvédelmi ügyekben. Ha az alapítványhoz bejelentés érkezik, általában először maguk nézik meg a helyszínt, ha indokoltnak találják a látottak miatt, akkor pedig értesítik a rendőröket, akik intézkednek.

Novák Zoltán rendőr százados, a Kecskeméti Rendőrkapitányság közrendvédelmi osztályának vezetője azt mondta, amióta megállapodtak a Mentsvár Alapítvánnyal a szorosabb együttműködésről, eddig két estben intézkedett a rendőrség - az állatvédők közreműködésével - állatkínzás gyanúja miatt. A megállapodástól azt várják, hogy gördülékenyebben tudnak fellépni az állatkínzások ellen, mivel összehangolták a munkát az állatvédelmi hatósággal és a civil szervezettel is. Novák szerint a cél az, hogy ne is kelljen a rendőrségnek intézkednie minden esetben, ami az állatvédők tudomására jut, csak akkor, ha a hatóság nélkül nem sikerül megoldani a problémát. Hozzátette: a távlati tervekben az is szerepel, hogy legyen egy-két rendőr, aki kifejezetten állatvédelmi ügyekkel foglalkozik.

Komáromi Gergely