Fittyet hány a fegyelmire Budavár polgármestere

Az I. kerületi képviselő-testület által felfüggesztett Nagy Gábor Tamás azt mondta az [origo]-nak, hogy minden csoda három napig tart, így a lejáratására indult kampány sem lesz hosszabb életű. A polgármester közölte: hétfőn ugyanúgy bemegy munkahelyére, mint máskor, helyette senki nem fogja irányítani a városrészt. Egyik ellenlábasa, Vaskor László szerint viszont már péntektől nem Nagy vezeti a kerületet. Az általunk megkérdezett szakértők azt állítják: ebben az ügyben csak a bíróság fog rendet rakni.

"A szobámba nem ülhetnek be, vagyis semmi különös nem fog történni hétfőn. Én teljesen jól érzem magam" - mondta megkeresésünkre a budavári képviselő-testület szerdai ülésén felfüggesztett Nagy Gábor Tamás. A polgármester szerint "minden csoda három napig tart, így a lejáratásomra indított gyenge negatív kampány is". A városvezető szerint - aki ellen fegyelmit is indított a képviselő-testület - helyettesének, egyben ellenlábasának nincsenek olyan jogosítványai, hogy intézkedhessen a budavári kerület ügyeit illetően.

Nagy szerint a személye elleni támadást két alpolgármestere, az ex-fideszes Görög Tibor és az MDF-es Vaskor László indította. Megkeresésünkre utóbbi azt mondta, hogy a testület döntése nyomán, az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata szerint péntektől már Görög irányítja a kerületet. Közöltük vele a polgármester által elmondottakat, mire Vaskor azt válaszolta: "Elég öncélú a nyilatkozat. Ez Nagyot minősíti, az ő autoriter vezetési stílusát, és gondolkodását."

Az MSZP-s, MDF-es és néhány fideszes politikusból álló képviselő-testület arra hivatkozva hozta meg szerdán Nagy Gábor Tamás elleni határozatát, hogy a polgármester még 2002-ben a Várgondnokság Kht. taggyűlésén tagi képviselői minőségében a képviselő-testület tudta, tájékoztatása és felhatalmazása nélkül megszavazta a Várkert bazár, mint felbecsülhetetlen értékű állami vagyontárgy pályázat nélküli hasznosítását, és felhatalmazást adott a hasznosítási előszerződés aláírására - Vaskor elmondása szerint.

Az alpolgármester azt állította, hogy Nagy ezzel a lépésével a lehetővé tette a Budavári Palota kertjének "plázaszerű" beépítését, és 90 évre történő - 60 év ingyenes és további 30 év bérleti alapú - "hasznosítását". Mint közölte, a polgármester nem szavazatával egyedül is megakadályozhatta volna a beruházást. Ezzel kapcsolatban a polgármester azt mondta az [origo]-nak, hogy plázaszerű beruházást már csak annál fogva sem támogathatott 2002-ben, mert akkor még nem is voltak tervek, azok csak később készültek el a beruházó részéről, másrészt 2005-ben ő maga kérte a képviselő-testületet, hogy álljon el a korábban megkötött előszerződéstől, hogy ne kössenek végleges hasznosítási szerződést.

Nagy szerint az egész akció az önkormányzati választási kampány része, de mint közölte, elég gyenge, hogy csak egy ilyen mondvacsinált ügyet próbálnak ellene felhozni, ami már csak azért is erőtlen, mert bármit is csinált volna 2002-ben, az három év után már elévült. A jelenlegi polgármester egyik kihívója az október elsejei választáson egyébként Vaskor László lesz, aki MDF-es színekben indul a tisztségért.

Megkérdeztünk szakértőket, hogy tulajdonképpen ki is irányíthatja a kerületet. Tóth Zoltán választási szakértő - hangsúlyozva, hogy nem a konkrét ügyről mond véleményt, hanem csak az ide vonatkozó törvényt ismerteti - azt mondta: a képviselő-testület nem korlátozhat olyan polgármesteri jogokat, amelyeket az önkormányzati törvény az ő hatáskörébe utal. Tóth szerint ez a vita politikai és gazdasági ügy, nem pedig jogi.

Egyetértett ezzel Gyulai Attila is, a Political Capital elemzője szerint az önkormányzati törvény a polgármester sorozatos törvénysértése vagy mulasztása esetén a képviselő-testület minősített többséggel kérheti a vezető tisztségéből való felfüggesztését, amiről a bíróságnak soron kívül kell dönteni. Fegyelmit indíthatnak a képviselők, de jogokat nem korlátozhatnak. Gyulai szerint azonban "játék a szavakkal" az, hogy az ellenlábas képviselők mit tekintenek például sorozatos mulasztásnak. Az elemző úgy véli, hogy ennek a politikai ügynek jogi megoldása lesz, bár azt is mindenki politikai érdekek mentén értékeli majd.

A rendszerváltás utáni Magyarországon számos olyan eset előfordult már, hogy szembefordultak egyes önkormányzatok képviselői a helyi polgármesterrel. Gyulai két példát említ: az V. kerületet vezető Steiner Pálét, aki alatt az elmúlt egy évben többször megváltozott a testületi többség, és még Rapcsák András hódmezővásárhelyi polgármesterét, akivel szintén hasonló eset történt meg néhány éve. Az elemző szerint a kisebb falvakban jóval gyakoribb mindez, bár ott némileg más a szituáció, mert nem a pártérdekek és a pártfegyelem mentén politizálnak a képviselők, hanem a személyes viszonyok alapján. Minden jel arra mutat, hogy az első kerületben a politikai és a személyes ellentétek egyaránt motiválják az ellenfeleket.

Lencsés Csaba