Újpalotán tüntettek egy új Lidl áruház megépítése ellen, amely egy park és csaknem hetven fa helyére épülne. A hatalmas profitot termelő német diszkontáruház-lánc ellen nem ez volt az első demonstráció Magyarországon. Az óriás élelmiszer-áruházak gyakran tiltakozás célpontjai, de egyetlen ilyen céget sem ér annyi bírálat, mint a Lidlt. Megpróbáltunk utánajárni az okoknak, de a Lidl hallgatásba burkolózott.

"Bevásárlóközpontból lassan több van, mint elég, fából meg kevesebb" - fogalmazott Lányi András, az Élőlánc Magyarországért egyik vezetője az újpalotaiak Lidl-ellenes keddi tüntetésén. A cég a tiltakozók szerint félrevezető módon próbálta rávenni a helyieket, hogy egyezzenek bele új áruházának építésébe. A leendő, nyolcezer négyzetméteres területre épülő diszkont helyén ma fákkal teli park van, ezek kivágását is meg szeretnék akadályozni a demonstrálók.

A cégnek - mondta Lányi András - az építési engedélyen kívül már minden szükséges papír a birtokában van, a területet már 2005 végén eladta az önkormányzat. Lányi szerint jogsegélyt kérnek majd, de nem sok esély van a sikerre.

Furcsa harc is kezdődött az újpalotai lakótelepen a lakók és az áruház között a tiltakozók elmondása alapján. Újpalotára ugyanis a közelmúltban aláírásgyűjtők érkeztek a Lidltől, akik azt mondták, támogatást gyűjtenek egy olcsó áruház építéséhez. Az áruházláncnak szerinte azért kellettek volna a szomszédos lakótelepen lakók támogató aláírásai, mert ezt írja elő egy erről szóló jogszabály. "Azt azonban csak nehezen árulták el, hogy a fák helyére épülne a bolt" - állította az [origo]-nak Horányi Vera Ilona, az újpalotai tüntetést szervező Budapest Társaság aktivistája.

A lakók erre válaszul ellen-aláírásgyűjtésbe kezdtek. Már csaknem négyszáz aláírásnál tartottak, amikor minden lépcsőházban megjelent egy papír arról, hogy a Lidl nem kapott építési engedélyt. A papíron egy "közös képviselő" közli, hogy a Lidl építési engedélyre vonatkozó kérelmét elutasították.

A XV. kerület alpolgármestere, Gyurcsánszky János az [origo]-nak erről azt mondta: valóban elutasították a hatóságok a Lidl kérelmét az építési engedélyre. Azt az alpolgármester nem tudta megmondani, milyen indokkal történt az elutasítás, és azt sem, ki tehette ki a papírokat a lépcsőházakba. Az elutasító döntést a Lidl megfellebbezte, de jelenleg nincs építési engedélyük - magyarázta Gyurcsánszky.

A Lidlt az [origo] hiába próbálta szóra bírni az üggyel kapcsolatban. A kerületi önkormányzat közleményében pedig az szerepel: a Lidl nem rendelkezik építési engedéllyel, tehát jelenleg nem építkezhet. A cég 70 fa kivágására kapott engedélyt, ezeket azonban csak jogerős építési engedély birtokában lehet kivágni. A kivágottakért cserébe a Lidlnek több mint 300 fát és 600 örökzöld cserjét kell telepítenie, és fizetnie is kell csaknem 7,5 millió forintot.

Nem az első eset

Forrás: MTI
Sorbanálló vevők nyitás előtt

Amióta a német áruházlánc Magyarországon is megjelent, többször tüntettek ellene különböző okokból, de legtöbbször építési botrányokról volt szó, amikor egy-egy építési vállalkozó elmaradt járandóságáért reklamált.

A Lidl Magyarországon 2004 végén jelent meg, egyből tizenkét üzletet nyitva országszerte, amelyet hamarosan újak követtek. A német cég gyors terjeszkedéséről, óriási profitjairól és a többi piaci szereplőnél lényegesen alacsonyabb árairól híres. Az olcsóságot főként az teszi lehetővé, hogy döntően saját márkájú termékeket árul, azokat pedig a lehető legolcsóbban gyártatja.

A nyitás idején több ellenérdekelt gyártó, termelő hangoztatta a vádat: a Lidl beszerzési ár alatt árulja termékeit. Felelősségre vonást sürgettek például a hazai káposztatermelők, akik a Dunaharasztiban nyílt Lidl előtt tiltakozásul ingyen osztottak káposztát 2004 decemberében. Szerintük a cég árai hátrányos helyzetbe hozták a mezőgazdasági termelőket.

Fotó: MTI
A dolgozók miatt is bírálják

A Lidl körül külföldön is nem egy hangos botrány kerekedett, Németországban főként a szakszervezetek támadták, mert szerintük sokszor embertelen körülmények között kell dolgozniuk a beosztottaknak. A több mint kétmillió tagot számláló német szakszervezeti szövetség, a ver.di 2004 végén adta ki a Fekete könyvet, amely a Lidl dolgozókkal való bánásmódjáról szól. A Fekete könyv kiadását a Lidl rágalmazási hadjáratnak tartotta. A cég három év alatt 45 ezer munkahelyet hozott létre, ebből 20 ezret Németországban - érveltek.

A Lidl tulajdonosa, a német Schwarz csoport hazájának egyik legsikeresebb vállalkozása, amely ugyanakkor titkolózásáról is ismert. A csoport feje, az idős Dieter Schwarz például a Stern magazin szerint "inkább lemondott a szövetségi érdemkeresztről, semmint előbújjon az ismeretlenség homályából". A jelek szerint ez Magyarországon sincs másként: a Lidl az [origo] többszöri megkeresésére sem akart megszólalni (sem az újpalotai, sem más ügyben), végül telefonon csak annyit mondtak: "egyéb okok miatt" az illetékesek nem tudnak reagálni.

Wirth Zsuzsanna