A nyári szünet után csakis méltányos kereskedelemből származó kávét és teát fogyasztanak majd a Sándor-palotában. Az elnökké választása előtt Sólyom Lászlót is tagjai között tudható Védegylet által tavaly óta népszerűsített - itthon egyelőre alig ismert - fair trade így komoly reklámot kaphat.

A Zengőn tett túra, a zöld államfők hálózatának létrehozása, a biciklis felvonuláson való részvétel után Sólyom László köztársasági elnök újabb tanújelét adja környezettudatosságának. Az elnöki szék elfoglalása óta eltelt egy évről szóló össszefoglalóból derül ki, hogy a nyári szünet után kizárólag a méltányos kereskedelem (nemzetközileg elterjedt nevén fair trade) útján szerzi be mindennapi kávéját és teáját a Köztársasági Elnöki Hivatal, és emellett a hulladékot is szelektíven gyűjtik majd.

A méltányos kereskedelem útján beszerzett termékek némileg drágábbak ugyan a nagykereskedelemben forgalmazottaknál, de mint Wéber Ferenc szóvivő elmondta, nincs irreális árkülönbség (ezekről részletesen lásd keretes írásunkat), ami ne indokolná az átállást.

"Óriási támogatás a mozgalom számára" - kommentálta az államfői döntést az [origo]-nak Újszászi Györgyi környezetmérnök, a Védegylet - amely szervezet Sólyomot államfőnek jelölte - munkatársa és a Fair Világ Méltányos Kereskedelem Szövetség koordinátora, aki bízik abban, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal példája ragadós lesz. Úgy tűnik azonban, hogy komoly marketingkampányra lenne szükség Sólyomék részéről, ha valóban rá akarnák bírni az embereket, hogy kövessék példájukat.

"Inkább a Gyurcsány-csomaggal foglalkozna"

"Ezt a fajta kávét szokták meg a sógorék" - mondta az [origo]-nak a Móricz Zsigmond körtéren villamosra váró Attila, aki az egyik önkormányzatnál dolgozik mindenesként. A sógorék által megszokott kávé 20 százalékos pótkávéval kevert termék, amelyet 500 forint körüli összegért lehet kapni egy hazai országos üzletláncnál. Vagyis minden bizonnyal nem olyan, mint amit a Köztársasági Elnöki Hivatalban isznak a nyár végétől. Attila egyébként nem hallott még a fair trade-ről, és nem is nagyon izgatja, hogy a Sándor-palotában ősztől csak ilyen forrásokból beszerzett kávét és teát fogyasztanak.

A szintén a körtéren megkérdezett nyugdíjas Máriát sem érdekli különösebben a dolog, mint megjegyezte: "én nem bánom, mert nem iszom kávét". A valaha gyógyszeriparban dolgozó, bottal járó idős hölgy szerint viszont Sólyom László inkább a Gyurcsány-csomag meg az egyre magasabb gyógyszerárak ellen tehetne valamit.

Akadtak persze olyanok is, akik hallottak már a méltányos kereskedelemről, és jónak tartják az államfő ötletét. Egy Péter nevű fiatal pesti filozófus elmondta, ő maga egyébként is rendszeres látogatója a budapesti fair trade kávézónak. A közlekedésmérnöknek készülő Viktornak is tetszik a kezdeményezés, ő keresztyén diákszervezeti tevékenységén keresztül ismerkedett meg a méltányos kereskedelemmel.

Ők azonban a kivételt jelentették az általunk megkérdezett közül. Magyarországon ugyanis még kevéssé ismert a fair trade-nek is nevezett kereskedelmi felfogás, ami során olyan minimális árat állapítanak meg a termékekre, amelyet a termelő garantáltan megkap az árujáért. Igaz, hogy a fogyasztó ezért valamivel drágábban jut a fair trade-es termékekhez, ezt azonban kompenzálja, hogy minőségi szempontból szigorúan ellenőrzött árucikkeket kap, és hogy hozzájárulhat a hagyományos, környezetkímélőbb termelési módszerek fennmaradásához, valamint az ilyen módszerekkel dolgozó harmadik világbeli kistermelők jobb életkörülményeihez.

Kikerülik a multikat

Forrás: [origo]
Kávéültetvény - egyenlőtlen feltételek

Ezzel kikerülhetők a multinacionális kereskedelmi vállalatok, amelyek gazdasági erejüknél fogva erősen letörik a fejlődő országokban a termelői árakat, majd az árut busás haszonnal adják el a fejlettebb államokban, de ebből a haszonból maga a termelő semmit nem lát. A fair trade szorgalmazói egyúttal azt is szeretnék elérni, ha megnyílnának a fejlődő országok - jellemzően mezőgazdasági - termékei előtt a vezető ipari hatalmak - például az EU - piacai, ahol jelenleg az államilag erősen támogatott - csak ezért olcsó - hazai termékek vannak túlsúlyban. A francia vagy a belga paraszt ugyanis hiába termel sokkal drágábban, mint ghánai versenytársa, az állami támogatást zsebre téve mégis olcsóbban tudja piacra dobni áruját.

A méltányos kereskedelem Nyugat-Európában már két évtizede megjelent, mostanra pedig milliárdos üzletté vált - csak a brit fogyasztók 150 millió fontot (52,6 milliárd forint) költöttek 2004-ben a harmadik világ kistermelőit segítő termékekre.A magyarországi elterjedtséget viszont jól jellemzi az itthon kapható termékek viszonylag szűk palettája: Újszászi szerint tea, kávé, csokoládé, kakaópor (hagyományos és instant), szárított gyümölcsök, banán kapható, ezzel szemben nyugatabbra 800-1000 féle árucikket is forgalmaznak (az élelmiszeriparon kívül például kézművesipari termékeket is). Pontos adatok a környezetmérnök szerint nincsenek a fair trade hazai jelentőségéről, de Újszászi így is biztos abban, hogy "csekély mértékű".

Fiatal és nyitott közönséghez szólnak

Pedig a Védegylet tavaly tavasz óta igyekszik népszerűsíteni itthon is a mozgalmat, előadásokat szerveznek - többek között fesztiválok "fiatal és nyitott" közönségének, iskolásoknak -, oktatási segédanyagokat készítenek, kiadványokat jelentetnek meg. Nagyobb kampányra ugyanakkor nem jut a pályázatok útján beszerzett forrásokból, az egyetlen ilyen jellegű esemény - a méltányos kereskedelmi világnap - pedig csekély érdeklődést váltott ki.

Újszászi Györgyi szerint a magyar fogyasztók 75 százaléka érintett a kávé, kétharmada pedig a tea és csokoládé vásárlásában. Egy tavalyi felmérés szerint azonban mindössze 13 százalékuk tekinthető minden tekintetben ideális fairtrade-vásárlónak. Ebbe a körbe a jó anyagi helyzetű és ezt kedvezően értékelő, fogyasztási szokásainak következményeivel tisztában lévő, tudatos fogyasztók tartoznak. A többiek árérzékenységük miatt kevésbé lennének hajlandóak a drágább, de a termelők számára méltányosabb árucikkeket megvenni. A biotermékek iránt érdeklődők ugyanakkor még bővíthetik ezt a kört: sok fair trade-re termelő gazdálkodó ugyanis egyben biogazdálkodást is művel.

Ballai Vince